2011 nyarán röppent fel a hír, hogy egy budapesti társasház pincéjében hét utazóládában rátaláltak Hegedüs Sándor (Kolozsvár, 1847. ápr. 22. – Bp., 1906. dec. 28.) politikus, miniszter, közgazdász hagyatékára.

Magyarország sikeres államférfija újságíróként kezdte pályáját, 1865-ben a Budapesti Szemle, majd 1868-tól A Hon munkatársa. Az országgyűlésben 1875-től Abrudbányát, majd 1884-től 1905-ig Kolozsvárt képviselte. Harminc éven át a képviselőházban számos felszólalása volt Magyarország iparával, kereskedelmével, gazdaságával és költségvetésével kapcsolatban, és küzdött a magyar érdekekért a delegációban. A Magyar Tudományos Akadémiának 1885-től levelező, 1893-tól rendes tagja lett. 1899. február 26-tól 1902. március 4-ig, mint kereskedelemügyi miniszter a külkereskedelem növelésére és az ipar állami támogatására törekedett. Fontos döntésekkel segítette a magyar statisztika több területének fejlesztését is. 1902-ben a dumamelléki református egyházkerület főgondnokává választották, 1906 májusától a főrendiház tagja lett.

A Katona Tamás és Szász Zoltán történészek által szerkesztett hiánypótló kötet, mely 2014-ben az Argumentum Kiadónál jelent meg, Hegedüs Sándor munkásságát dolgozza fel.

A fejezetek szerzői a Hegedüs korával, tevékenységi területeivel foglalkozó kutatók köréből kerültek ki: Kolozsvári József a politikus ifjúságát, Kolozsvárott eltöltött diákéveit rajzolta meg, Ujváry Gábor publicisztikai, Kárbin Ákos közgazdasági tevékenységét mutatta be, Nyikos László a költségvetési bizottságban betöltött szerepét, Tőkéczki László a református egyházpolitikusi oldalát idézte fel, Millisits Máté a halála utáni megemlékezéseket tekintette át.

A kiadvány raktári jelzete az OGYK-ban: 903.723