Grill Károly könyvkiadói és könyvkereskedői vállalkozása egyike a legrégibb magyarországi könyvkereskedéseknek, mely különösen a 19. század 50-es, 60-as éveiben a külföldi tudományos irodalom terjesztésével tűnt ki. A céget eredetileg Geibel Károly Frigyes (Friedrich Wilhelm Carl Geibel, 1806-1884), a németországi halléból származó, korábban a lipcsei Lauffernál és a pesti Hartlebennél gyakorlatot szerzett fiatal könyvkereskedő alapította, aki 1841 decemberében azzal a kéréssel fordult a Magyar Helytartótanácshoz, hogy számára „Pest városában egy új könyvkereskedés engedélyeztessék”. A már Pesten tevékenykedő nyolc könyvkereskedő a kérés megtagadását javasolta, a Helytartótanács azonban megadta Geibelnek a könyvkereskedői jogot. A Kristóf téren működő kereskedés Pest egyik legnagyobb forgalmú könyvüzlete lett és könyvkiadással is foglalkozott. Geibel „mintaképe volt a német szaktudású, de magyar szellemű könyvkereskedőnek […] Külföldi és magyar szortimentje, antikváriuma, kiadóüzlete a legelőkelőbb színvonalon állottak”. Kiadói tevékenységének nyolc éve alatt a magyar könyvpiacot 62 jeles magyar nyelvű kiadvánnyal gyarapította. A művek között elsősorban történelmi, nyelvészeti és szépirodalmi kiadványokat találunk, de szép számmal adott ki politikai és jogi munkákat is. (Megjelentette többek között Szigligeti Ede, Vachot Imre és Fáy András színműveit, Horváth Mihály kétkötetes, A magyarok története című munkáját, illetve 1844-ben megvette Petőfitől a Helység kalapácsa című hőskölteményének kiadói jogát.) Érdemei elismeréséül István nádor 1848-ban az udvari könyvkereskedői (Hofbuchhändler) címmel tüntette ki. Geibel az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc után eladta üzletét öccsének, Geibel Hermannak, akitől Grill Károly (1831-1868) vette meg 1860-ban. Geibel Károly később Lipcsében nyitott könyvkereskedést. Négy fia közül kettő is a könyvkiadói szakmát választotta és érdekes adalék a jogi könyvkiadás történetéhez, hogy egyik közülük, Carl Geibel (1842-1910) vette át 1866-ban a világ egyik legjelentősebb jogi kiadóját, az 1798-ban alapított berlini Duncker & Humblot céget.

Grill Károly birtokába kerülve, a vállalat a korszak egyik vezető könyvkiadó-könyvkereskedésévé fejlődött, és visszaszerezte a Bach-korszak alatt megvont udvari könyvkereskedői címet is. A cég későbbi nevét, a Grill-féle Könyvkereskedést, csak 1868-ban vette fel. Grill Károly 1868. január 11-én, rövid betegség után, váratlanul, mindössze 37 évesen hunyt el. Halála után özvegye, Maader Vilma, majd fia, Grill Richárd vezette a könyvkereskedést. A könyvkereskedést 1889-ben Balázs Adolf vette meg. 1893-ban Strasser Lipót és Strasser Bertalan vették át a cég vezetését és nagyarányú kiadói tevékenységet fejtettek ki. A Grill Kiadó jogi szakkönyvekre szakosodott, elsősorban törvénytárakat és döntvénytárakat adtak ki.

1905-ben a könyvkereskedés és a könyvkiadó vállalat kettévált. A könyvkereskedést Grill-féle udvari könyvkereskedés név alatt Benkő Gyula vette át, míg a könyvkiadó vállalatot Grill Károly Könyvkiadó Vállalat néven az addigi tulajdonosok, a Strasser-fivérek fejlesztették tovább. Benkő Gyula cégét 1922-ben részvénytársasággá szervezte át, majd 1930-ban Gergely Rezső tulajdonába került. 1936-ban a cégnév Grill-féle könyvkereskedés Gergely Rt. névre változott. A könyvkereskedés az V. kerületben, a Dorottya utca 2. szám, a kiadóvállalat pedig a Veres Pálné utca 3. szám alatt működött.

Az Est hármaskönyve című kalendárium 1928. évi kötetében így jellemzi a könyvkereskedést:
„ […] a Dorottya uccai bolthajtásos, zeg-zúgos régi bolt falai között már  a modern élet üteme lüktet. Külföldi kapcsolatai révén irodalmi és tudományos szortimentje első helyen áll. Kiadványai régebben a jogi, újabban a politikai és gazdasági irodalom válogatott darabjai. Aktualitás, elevenség, friss ötletek, a közönséggel és az élettel való közvetlen kapcsolat adják meg a Grill-boltnak azt az egyéni jelleget, mely számára egészen speciális helyet biztosít a mai Pest könyvéletében.”

1938-ban a zsidótörvény hatálya alá eső régi vezetőség kivált a cégből. A két új igazgatósági tag egyike Cavallier József volt, aki 1944-1945-ben sokat tett az üldözöttek megmentéséért. Budapest ostroma során a cég Dorottya utcai üzlethelyiségeit kirabolták, majd lerombolták. A cég 1945 után csak rövid ideig folytatta működését, művészeti aukciók szervezésében vett részt. A vállalatot 1950-ben a könyvszakma államosításakor számolták fel. A könyvüzletnek helyt adó épülettömb helyreállítását követően a Magyar Légiforgalmi Vállalat jegyirodáját telepítették helyébe.

A kiadó által megjelentetett művek közül több, mint 500 jogi munka érhető el az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményében, melyek közül számos kiadvány a katalógusban feltüntetett linkre kattintva már teljes szöveggel, online formában is olvasható.

A kiadónak számos nevezetes kiadványa volt, ezek közül kiemelkedik a Magyar Törvények Grill-féle kiadása című sorozat, melynek első darabja 1901-ben látott napvilágot (Pap Dávid: Váltótörvény. Budapest: Grill, 1901. 96 p.), az idők során pedig közel 180 kötet jelent meg a vállalkozás részeként.  A sorozat utolsó összeállítását az 1940-es évek első felében adták ki. A sorozat egyes művei tematikus köteteket alkotva egy adott jogág, illetve jogterület hatályban lévő összes jogforrásának az összegyűjtését tűzték ki célul. A törvények és rendeletek mellett a szokásjogi gyakorlat, valamint az egyes paragrafushelyekhez kapcsolódó felsőbírósági határozatok is helyet kaptak. Mivel a jogforrások között a bírói joggyakorlat is helyet kapott, a sorozat kötetei válogatva bekerültek az Országgyűlési Könyvtár döntvénytárakat tartalmazó digitális gyűjteményébe, mely szabadon elérhető a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon.

További jelentős kiadványuk volt a Grill-féle döntvénytár, illetve a Grill-féle új döntvénytár. A Grill-féle döntvénytár 19 kötete 1904 és 1913 között látott napvilágot, 1904-ig mindegyik kötet egy-egy jogág, illetve jogterület bírói gyakorlatát dolgozza fel. A Grill-féle döntvénytár a 11. kötettől (1904) évkönyvként jelent meg.  Ekkortól az egyes kötetek az előző évre vonatkozó bírói gyakorlatot dolgozták fel. Az összeállítás folytatása volt a Grill-féle új döntvénytár, melynek kötetei 1927 és 1943 között láttak napvilágot.

Emellett fontos megemlíteni a Grill-féle jogi könyvtár és a Grill-féle kis törvénytár című sorozatokat is. A törvénytárak és a döntvénytárak mellett jogi monográfiák, rendszerező művek és magyarázatos kiadványok is szerepelnek a kiadó által megjelentetett művek sorában. A kiadó gondozásában jelent meg többek között 1898 és 1900 között A bűnvádi perrendtartás magyarázata című három kötetes kommentár, olyan neves jogtudósok tollából, mint Balogh Jenő, Edvi Illés Károly és Vargha Ferenc. A Grill Kiadónál látott napvilágot számos egyéb alapvető fontosságú jogi munka, így például Márkus Dezső, Gaár Vilmos, Kolosváry Bálint, Imling Konrád, Angyal Pál vagy Concha Győző műveit is megtaláljuk a kiadó kínálatában.

Bár a kiadó jogtudományi művek kiadására szakosodott, főleg az első világháború utáni időszakban útikönyvek, térképek, szépirodalmi és gazdasági művek értékesítésével is foglalkozott, illetve történelmi tárgyú munkákat is megjelentetett.

_{Felhasznált irodalom
Félszázad a magyar könyv szolgálatában. Grill-féle könyvkereskedés. In: Az Est hármaskönyve. 1928. p. 857.}

_{Grill-féle könyvkereskedés. In: Révai új lexikona. 8. kötet. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits Kiadó, 2001. p. 700-701.}

_{Gárdonyi Albert: Régi pesti könyvkereskedők. Hetedik, befejező közlemény. Geibel Károly (1841-1849). Magyar Könyvszemle, 1929. p. 153-160.}

_{Kókay György: A könyvkereskedelem Magyarországon. [Budapest]: Balassi, 1997. 154, [1] p.}