Katalóguskeresés - kurzor villog

 

Nyitó oldali csempék

Tartalom megjelenítő

Emlékezés a kommunista diktatúrák áldozataira

Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozatával február 25-ét a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Az idei emléknap alkalmából táblaavatással emlékeztünk az Országházban a Tanácsköztársaság idején fogvatartott áldozatokra, köztük a mártírhalált halt incseli Szőts András színművészre. Az emléktáblát Kövér László, az Országgyűlés elnöke avatta fel az Országház félemeleti körfolyosóján.

Emléktábla-avató

Február 25-én a második világháborút követő kommunista diktatúra áldozatai mellett a proletárdiktatúra mártírjaira is emlékezünk. 1919. március 21-én, a Tanácsköztársaság kikiáltása után a Forradalmi Kormányzótanács hozzálátott a diktatúra karhatalmi alakulatainak felállításához. Ugyanezen időszakban hozta létre Cserny József a Lenin-fiúk néven hírhedté vált több száz fős terrorosztagát is, melynek célja a Tanácsköztársaság vezetőinek védelme és az ellenforradalminak ítélt mozgalmakkal és személyekkel szembeni fellépés volt. Cserny József, Kun Béla javaslatára 40-50 legmegbízhatóbbnak tartott emberével 1919 áprilisának végén beköltözött az Országházba, mint a Belügyi Népbiztosság Politikai Nyomozó Osztályának V. alosztálya. A Korvin Ottó vezette országos politikai nyomozó szerv kizárólagos feladata a Tanácsköztársaság megdöntésére irányuló mozgalmak feltárása és elfojtása volt.

Az 1919. június 24-én kirobbant fővárosi katonai felkelés leverése után a politikai nyomozó osztály, illetve a Vörös Őrség is fokozott hajszát indított a diktatúrát megdönteni szándékozó ellenforradalmárok ellen. Az Országház termei rövid időn belül megteltek a letartóztatott ludovikás növendékekkel, illetve az akció további katonai és polgári résztvevőivel. Az egykori országházi foglyok pontos száma és névsora csak töredékesen rekonstruálható. A preventív céllal letartóztatott magas rangú politikai túszok között elsősorban a volt állami, katonai és egyházi vezetők, továbbá a gazdasági szféra leggazdagabb gyártulajdonosai szerepeltek. Fogolysorsra jutott számos volt országgyűlési képviselő, valamint a későbbi miniszterelnök, Simonyi-Semadam Sándor, és Szász Károly, a képviselőház egykori elnöke is.

A letartóztatottak másik csoportjába a konkrét ellenforradalmi és tanácsköztársaság-ellenes cselekmények miatt elfogott személyek tartoztak. A vörös terror egyetlen, bizonyíthatóan az Országházban elhunyt áldozata Szőts András színművész és tartalékos hadnagy volt, akit a Belügyi Népbiztosság politikai nyomozói fogtak el. Szőts András a Tanácsköztársaság ellen szervezett katonai puccskísérlet egyik irányítójának, Lemberkovics Jenő századosnak jobb keze volt. Halálának pontos körülményeit hosszas rendőri nyomozás és ügyészségi vizsgálat sem tudta kielégítően tisztázni: csak annyi bizonyos, hogy június 25-én vagy 26-án az Országházban vesztette életét.

A cikk forrásául B. Müller Tamás hamarosan megjelenő műve, a Vörösterror az Országházban 1919. című könyv szolgált.

Bannerek

Olvasói fiók

Magyar Jogi Portál

Országház Könyvkiadó

MPGY

Muzeális

Soltész bibliográfia

Steindl

Fotótár

Kisebbség - v5

ADT logo