A nádor a magyar intézményrendszerben a király személye után következő legnagyobb főméltóság.

A nádor intézménye Szent István korától egészen 1848-ig aktívan létezett, a tisztség viselői az ország legbefolyásosabb politikusai közül kerültek ki és aktívan alakították a történelmet.

Ez a kötet a nádori intézmény történetének első 350 évét tekinti át, létrejöttétől I. Károly és nádora, Druget Vilmos haláláig (1342). A könyvben szó esik a nádorispán megnevezés eredetéről, a tisztség kialakulásának folyamatáról. A szerző részletesen tárgyalja a 13-14. századi hivataltörténetet és bemutatja a nádori joghatóság földrajzi és jogi határait, elemzi a nádor és a joghatósága alá rendelt társadalmi és etnikai csoportok viszonyát. Szó esik a tisztség betöltésének módjáról és a nádor jövedelmeiről is.

Az intézménytörténeti összefoglalót egy függelék zárja, amelyben eddig kiadatlan Árpád-kori nádori okleveleket találunk.

A kiadvány raktári jelzete az OGYK-ban: 903.464