175 évvel ezelőtt, 1842. augusztus 24-én rakta le József nádor a Lánchíd, Magyarország első jelentős állandó folyami hídja pesti pillérének alapkövét. A híd megépítését Széchenyi István szorgalmazta, aki 1821-ben a következőképpen fogalmazott naplójában: „… egyévi jövedelmemet fordítom rá, ha Buda és Pest közt híd épül […] Az a gondolat, hogy hazámnak fontos szolgálatot tettem, majd bőségesen kárpótol.” Széchenyi 1832-ben alapította meg a Hídegyletet, hogy azon keresztül szerezhesse meg a vállalkozók anyagi hozzájárulását. Sina György támogatása révén 1836-ban megalakult a Lánchíd Részvénytársaság. A Buda és Pest közötti állandó híd megépítéséről az 1836. évi XXVI. törvénycikk így rendelkezett: „Az Országon keresztül folyó Duna jobb és bal partjai között szükséges szakadatlan közösülés fenntartása végett Buda és Pest Városok között állandó hídnak építése határoztatik”. A hídügy intézésére alakult testület elnöke Széchenyi István lett. A munkaterület Részvénytársaság birtokába bocsátásával megkezdődhettek az építési munkálatok. Az építkezés vezetésével Adam Clarkot bízták meg. William Tierney Clark angol mérnök 1839-ben három tervet mutatott be, ezek közül a Nákó-ház vonalában álló, 380 méter hosszú változatot fogadták el. A tervező szerint a híd „Építése több nehézségbe ütközött, mint bármely építményé a világon”.

A délután 5 órától este fél 7-ig tartó alapkőletétel alkalmából a Pesti Hírlap beszámolója szerint „tömérdek nép lepé el az utcákat és az úton lévő házak ablakait és karzatait”. A híd történetének összefoglalását az ország vezető személyiségei aláírásával, valamint értékes pénzérmékkel együtt egy tokban elhelyezték az alapkő üregébe. James Teasdale főmunkavezető intésére egy gőzgép hajtotta láncon 130 mázsás kőtömb ereszkedett. Habsburg Károly főherceg a kőre „ragaszhányó kanállal a kőre ragaszt vetett”, majd egy fakalapáccsal hármat ütött rá. Ugyanezt tette József nádor, az országbíró, az esztergomi érsek, a főtárnok, Sina György, Széchenyi István, William Thierney Clark és Adam Clark is.

Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele

A híd pillérei és falai 1847 júliusára készültek el, a fémszerkezet összeszerelése 1846 októberétől kezdődött meg, e munkálatokat azonban a szabadságharc hátráltatta. A Lánchidat végül 1849. november 20-án Haynau császári főparancsnok adta át Pest és Buda polgárai részére, a gyalogos forgalom pedig már másnap megindulhatott. 1876-ig, a Margit-híd felépüléséig ez a híd szolgáltatta a főváros két partja között az egyetlen szárazföldi útvonalat. A híd 1899 novembere, az átadás 50. évfordulója óta viseli a Széchenyi Lánchíd nevet.

Az évforduló kapcsán figyelmükbe ajánljuk Széchenyi István muzeális gyűjteményünkben található műveit:

Széchenyi István: A Jelenkorban megjelent Adó és Két Garas. Budán: A Magyar Kir. Egyetem bet., 1844. [4], 308 p.

Széchenyi István: A' kelet népe: 1841. [Pest] Pesten: [Trattner] Nyomt. Trattner-Károlyi betűivel, [1841]. [2], 387, [1] p.

Széchenyi István: A' magyar Academia körül. [Pest] Pesten: [Trattner-Károlyi] Nyomt. Trattner-Károlyi betűivel, 1842. [4], 56 p.

Széchenyi István: Balatoni gőzhajózás. [Pest]: [Nyomt. Trattner és Károlyi Intézetében], [1846]. 34 p.

Széchenyi István: Ein Blick auf den anonymen Rückblick, welcher für einem vertrauten Kreis, in verhältnissmässig wenigen Exemplaren in Monte October 1857, in Wien, erschien. London: [Williams and Nortage], 1859. [2], VI, 520 p.

Széchenyi István: Eszmetöredékek, különösen a Tisza-völgy rendezését illetőleg. [Pest] Pesten: [Trattner] Trattner és Károlyi betűivel [Károlyi], 1846. 73 p.

Széchenyi István: Hitel. [Pest] Pesten: Petrózai Trattner J. M. és Károlyi István Könyvnyomtató-Intézetében, 1830. XX, [21], 270, [2] p.

Széchenyi István: Hunnia. [Pest] Pesten: kiadja Heckenast Gusztáv, 1858. XIV, 246 p.

Széchenyi István: Lovakrul. [Pesten] Pest: Petrózai Trattner J. M. és Károlyi Istvánnál, 1828. [8], IV, 5-245 [1] p.

Széchenyi István: Magyar játékszinrűl. Pesten: Füskuti Landerer, 1832. [2], 94 p.

Széchenyi István: Magyarország kiváltságos lakosihoz. [Nagycenk] Czenk: [s.n.], 1844. 36 p.

Széchenyi István: Néhány szó a' lóverseny körül. [Pest] Pesten: Heckenast Gusztáv' tulajdona, 1838. [4], 240 p.

Széchenyi István: Pesti por és sár: toldalékul: A budapesti Lánczhíd, s a helytartósági közlekedési osztály genesise. [Pest] Pesten: kiadja Heckenast Gusztáv, 1866. [8], 264 p.

Széchenyi István: Politikai programm töredékek, 1847. [Pest] Pesten: nyomatott Trattner-Károlyi betüivel, [1847]. [6], 168 p.

Széchenyi István: Stadium: I. rész. [Lipcse] Lipcsében: Wigand Ottónál, 1833. [11], XII-XVIII, [1], 299, [1] p.

Széchenyi István: Üdvlelde: gróf Dessewffy Aurél hátrahagyott némi iromány-töredékivel. Pesten: Nyomt. Trattner-Károlyi bet., 1843. [4], 137 p.

Széchenyi István: Végrendelet. [Pest]: [s.n.], [1843]. 8 p.

Széchenyi István: Világ vagy is felvilágosító töredékek némi hiba 's előítélet eligazítására. Pesten: Fűskúti Landerer Nyomtató Intézetében, 1831. [10], XL, [1], 42-539, [5] p.