Katalóguskeresés - kurzor villog

 

Nyitó oldali csempék

Tartalom megjelenítő

75 éve jött létre a hágai Nemzetközi Bíróság

A második világháború után a Népszövetség Állandó Nemzetközi Bírósága utódaként jött létre az ENSZ legfőbb bírói fórumaként működű Nemzetközi Bíróság, amelynek statútuma (alapszabálya) alig tért el elődjének alapító okiratától. Az ENSZ Alapokmányának XIV. fejezete alapján felállított Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice) nem csupán, elődjéhez hasonlóan önálló jogalanyként született meg, hanem egyben az ENSZ egyik főszerveként, annak legfőbb bírói intézményeként kezdte meg működését.

„A Nemzetközi Bíróság az Egyesült Nemzetek legfőbb bírói szerve. A Bíróság az Állandó Nemzetközi Bíróság Alapszabályain alapuló, a jelen Alapokmány kiegészítő részét képező és ahhoz mellékelt Alapszabályoknak megfelelően működik.”

A Nemzetközi Bíróság statútuma az ENSZ Alapokmányának elválaszthatatlan része, így minden ENSZ tagállam egyidejűleg a bíróság részévé válik. A jelenlegi bíróság úgy, mint elődje, Hágában, a Béke Palotában működik.

Béke Palota
Béke Palota – Hága

A bíróság 15, különböző államból származó bírából áll, akik bíróként személyes minőségben járnak el, miután az ENSZ Közgyűlése a Biztonsági Tanács javaslatára az arra rendelt eljárással megválasztotta őket. A leendő bíróval szemben természetes elvárás a nemzetközi jog magas szintű ismerete és alkalmassága hazájában a legmagasabb bírói tisztség betöltésére. Fontos szempont, hogy a világ fő jogrendszerei reprezentálva legyenek a szervezetben, hogy az univerzális elfogadottságot ezzel is erősítsék. A bírákat 9 évre választják, és korlátlanul újraválaszthatók. A bírák megválasztása rotációs rendszerben történik, vagyis nem egyszerre jár le mindannyiuk mandátuma. A bíróság eddigi története során egy magyar tagja volt 1993 és 2003 között, Herczegh Géza (1928-2010) nemzetközi jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja.

A megválasztott bírák személyes minőségükben vesznek részt az ítéletalkotásban, vagyis nem országukat képviselik, hanem jogi alapon kell döntést hozniuk egy kérdésben. A döntéseket többségi alapon hozzák meg, de bármelyik bírónak megvan a joga külön- vagy párhuzamos vélemény alkotásához. Ezek jelentősége különösen megnő olyan esetek kapcsán, amikor a Bíróság döntése megosztott. A Bíróság elnökét a bírák maguk közül választják három évenként titkos szavazással.

A Nemzetközi Bíróság ülése, 2020
A Bíróság 2020. június 30-i ülése

A Nemzetközi Bíróság elsődleges feladata, hogy az államok közötti jogvitákat bírói úton, a jog segítségével rendezze. Ennek eszköze a peres eljárás. Ilyen eljárást csak államok kezdeményezhetnek, és alperesi pozícióban is csak államok vehetnek részt, valamint beavatkozóként is csak állam léphet fel. Az államok közötti jogvita rendezésének legegyszerűbb módja, ha az országok maguk döntik el, hogy bíróság elé viszik ügyüket. Ebben az esetben egyértelmű a Bíróság joghatósága. Ilyen alapon zajlott a híres-hírhedt bős-nagymarosi vízlépcső ügye, amely végül 1997-ben zárult le.

Az ügy dokumentációja itt olvasható, angol nyelven: https://www.icj-cij.org/en/case/92

A Bíróság leggyakrabban teljes ülésben jár el, de előfordul, hogy tanácsokat alkotnak bizonyos ügyekben. Az ő döntéseiket úgy kell tekinteni, mintha a Bíróság hozta volna meg azokat. A hivatalos nyelvek az angol és a francia. Kérésre az eljárás során lehet más nyelvet használni, de a határozatok csak a két hivatalos nyelven születnek meg. A feleket a kormánymegbízottak képviselik, akik igénybe vehetik szakértők, jogászok és tanácsadók segítségét. Az eljárás írásbeli és szóbeli részből áll.

A Bíróság peres eljárásokban hozott ítéletei nem csupán a létező nemzetközi viták megoldásában bírnak jelentőséggel, hanem feltárják a vitatott nemzetközi jogszabályok helyes tartalmát és értelmezését. Az ENSZ a Bíróság növekvő jelentőségét felismerve, az intézmény kapacitásának jobb kihasználása érdekében pénzügyi alapot hozott létre azoknak az államoknak (főként latin-amerikai, afrikai), amelyek szűkös anyagi helyzetük miatt vitás ügyeiket nem tudják a Nemzetközi Bíróság elé vinni. Igaz, hogy illetékmentes az eljárás, de az egyéb perköltségek, szakértői díj, felkészülési költség adott esetben tetemes lehet.

Nemzetközi Bíróság - ítélet
Egy hivatalos bírósági ítélet

A képek forrása a Bíróság hivatalos oldala.

Felhasznált irodalom:

Gombos Katalin: Eljárás nemzetközi bíróságok előtt. Szeged: Pólay Elemér Alapítvány, 2010.

Kardos Gábor, Lattmann Tamás: Nemzetközi jog. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2015.

Bannerek

Olvasói fiók

Magyar Jogi Portál

Országház Könyvkiadó

MPGY

Muzeális

Soltész bibliográfia

Steindl

Fotótár

Kisebbség - v5

ADT logo