Katalóguskeresés - kurzor villog

 

Nyitó oldali csempék

Tartalom megjelenítő

500 éve született Christoffel Plantin

„Az antwerpeni Plantin-Moretus ház a világkultúra becses dokumentumait őrzi. 1549-ben költözött a városba Plantin Kristóf francia könyvnyomtató, hogy még új keletű művészetét flamand földön is meghonosítsa. Házát már veje, Moretus János múzeummá rendezte be, s az immár négyszáz év óta őrzi a könyvművészet és a patrícius életforma tárgyi dokumentumait, a hajdani könyvnyomtató lakását, egyedülálló magánlevéltárát, egykorú nyomdagépeit, betűszekrényeit és betűit, szedő- és korrektorhelyiségeit, a tiltott művek jegyzékét és azt a családi képcsarnokot, melynek legtöbb darabját Plantin-Moretuséknak az a közeli barátja festette, akit úgy hívtak, hogy Rubens.”

(Radó György: A könyv világünnepe előtt, In: Magyar Nemzet, 1971. november 7., p. 7.)

Christoffel Plantin (1520–1589), híres antwerpeni nyomdász és a kiadó-dinasztia alapítója. Franciaországból, Saint Avertin-ből származott. 1548 körül telepedett le az akkor vezető gazdasági, kereskedelmi és kulturális központnak számító Antwerpenben. Kezdetben bőrművesként, illetve könyvkötőként dolgozott, majd 1555-ben Officiana Plantiana néven nyomdát és kiadót alapított, amely hamarosan a kontinens legnagyobb ilyen intézményévé vált, ezzel pedig Antwerpen városát – Velence és Párizs mellett – a korszak egyik megkerülhetetlen könyvnyomtatási centrumává emelte.[1]

Plantin portréja

Christoffel Plantin- Rubens festményén

Ismertté 1559-ben vált, amikor egy széles körben népszerű könyvet adott ki V. Károly Brüsszelben tartott gyászszertartásáról. Tevékenysége egyre szerteágazóbb lett: egyaránt kinyomtatta a reformáció és az ellenreformáció műveit, a klasszikusokat latin nyelven, illetve térképek kiadásával és kereskedésével is foglalkozott, [2] továbbá jelentetett meg katolikus szertartáskönyveket, héber nyelvű bibliát, botanikai könyvet és anatómiai témájú szakkönyvet is. Munkásságának magyar vonatkozása is van: Zsámboky János humanista tudós több művét is kinyomtatta. 1568 és 1572 között készült el a Plantin-nyomda talán leghíresebb kiadványa, a Biblia Polyglotta vagy más néven Biblia Regia, amely öt kötetben, öt nyelven – latin, bibliai görög, héber, szír és arámi – tartalmazza a Szentírás szövegét. [3] 1571-ben II. Fülöp spanyol király privilégiumot adott neki Spanyolország és gyarmatai összes liturgikus könyvének kinyomtatására és kereskedelmére.

Biblia Sacra

Biblia Sacra (1568-1572) – A Szentírás ötnyelvű kiadása

A nyolcvanéves háború eseményei majdnem derékba törték Plantin karrierjét. A spanyol hatóságok szigorú felügyelet alá vették a könyvkiadást, több nyomdászt száműztek, egyet ki is végeztek. 1576-ban pedig a spanyol csapatok kifosztották és feldúlták Antwerpent, Plantin is csak komoly váltságdíj kifizetése révén tudta elkerülni azt, hogy tönkre tegyék a nyomdáit. Emiatt csődközeli állapotba került, azonban – bár csökkentett üzemmódban – a nyomda tovább tudott működni, és 1579-re már ismét régi fényében tündökölt. Közben 1578-ban ő lett a spanyol uralom ellen harcoló protestáns Egyesült Tartományok hivatalos nyomdásza. Az 1580-as években főleg humanista szerzők műveit, illetve katolikus és protestáns teológiai munkákat adott ki.

Christopher Plantin 1589 júliusában hunyt el, a nyomda és kiadó vezetését veje és üzlettársa, Jan Moretus vette át. Leszármazottaik egészen 1867-ig nyomtattak és adtak ki könyveket. Plantin élete során hozzávetőlegesen 1500-1600 nyomtatványt jelentetett meg, ebből több mint ezer könyv volt. Évente átlagosan körülbelül ötven kiadvány készült a nyomdájában, ez a korabeli technikai viszonyok mellett nagyüzemi termelésnek volt mondható. [4]

Nyomda

Plantin nyomdája az antwerpeni múzeumban

Egy Plantin-kiadvány az Országgyűlési Könyvtár Muzeális Gyűjteményéből: Theatrum Orbis Terrarum

Abraham Ortelius (1527-1598) brabanti térképész, földrajztudós volt. Jómódú antwerpeni kereskedőcsaládból származott, pályáját térképfestőként kezdte, majd műtárgyak kereskedésével foglalkozott. 1560 körül, egy másik híres térképésszel, Gerardus Mercatorral való utazása hatására kezdett el a kartográfia iránt érdeklődni. Fő műve, a napjainkban az első modern atlaszként számontartott Theatrum Orbis Terrarum 1570-ben, a németalföldi térképészet aranykorának hajnalán jelent meg Antwerpenben. [5]

Világtérkép

Theatrum Orbis Terrarum. 1570.

Az előbb említett régió közel két évszázadon át a modern térképkészítés központjának számított. Kezdetben, a 16. század második felétől Antwerpen, majd az 1580–90-es évektől Amszterdam töltötte be Európa földrajzi-térképészeti centrumának a szerepét. Ehhez az egyre növekvő keresletet egyrészt a világ különböző pontjaira induló expedíciók, a földrajzi felfedezések biztosították. Másrészt, a térképészet fontos helyet foglalt el a korabeli németalföldi vizuális kultúrában: a táj- és városképekhez hasonlóan a térképek a polgárság lakásainak falait díszítették.[6] Ortelius atlasza nagy sikert aratott, már a szerző életében tizenkét latin kiadást ért meg, továbbá megjelent holland, német, spanyol és francia fordításban is. 1579-től Plantin lett a mű kiadója, akinek halála után „Ex Officiana Plantiana” megjelöléssel jelent meg a világatlasz. Az egyes kiadások nem változatlan utánnyomások voltak, hanem frissültek a legújabb tudományos és földrajzi ismeretek szerint. Az utolsó bővítéssel ellátott kiadás 1595-ben jelent meg.

A könyvtárunk állományába tartozó példányt is – amely a Theatrum legteljesebb, legdrágább kiadása[7] - Antwerpenben adták ki Plantin örökösei, 1595-ben. Ebben a kiadásban jelent meg először Izland térképe, amely mérföldkőnek tekinthető, mivel ez az első modern értelemben vett, kartográfiai pontosságra törekvő, önálló térképi ábrázolása a szigetországnak.[8]

Az OGYK példányának bibliográfiai adatai:

https://go.ogyk.hu/r



[1] The Royal Bible. Missal. Accounts of the King of Spain, 1568–1578, in: World Digital Library https://www.wdl.org/en/item/11725/ (Letöltés: 2020.05.12.)

[2] Steve E. A. Philips: Mapmakers in the Low Countries in the Age of Discoveries, in: Imago Mundi, Vol. 59, No. 2 (2207), pp. 248 -249.

[4] Timkó György: Plantin, „a nyomdászok királya”. Plantin antwerpeni nyomdája és múzeuma, In: Magyar Grafika, 2001/5. szám, p. 68.

[5] Map of the Gold-Producing Region of Peru. Florida. The Guastecan Region. In: World Digital Library https://www.wdl.org/en/item/469/ (Letöltés: 2020.05.12.)

[6] Abraham Ortelius világatlasza, In: Képes könyvek. Régi nyomtatványok az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményéből, szerk. Pócs Dániel és Serfőző Szabocs. Országgyűlési Könyvtár, Budapest, 2002, p. 60.

[7] Az első kiadástól kezdve négyféle formátumban és árban árulták (Pócs és Serfőző 2002, p. 61.)

[8] Pócs és Serfőző 2002, p. 61.


Bannerek

Olvasói fiók

Magyar Jogi Portál

Országház Könyvkiadó

MPGY

Muzeális

Soltész bibliográfia

Steindl

Fotótár

Kisebbség - v5

ADT logo