A tőzsde a modern gazdaság, kereskedelem nélkülözhetetlen intézménye, a „piacok piaca”, a kereslet-kínálat központosítása; létrejöttéhez elengedhetetlen az üzletkötések tömegessé válása, s a helyettesíthetőség mind az áru, mind a fizetőeszköz oldalán.

Történetileg a Pesti Áru- és Értéktőzsde felállítása a dualizmus előtti időszakra nyúlik vissza. 1860-ban I. Ferenc József osztrák császár és magyar király rendeletileg írta elő árutőzsdék felállításának kötelezettségét a Habsburg Birodalom nagyvárosaiban, aminek következtében a Pesti Lloyd Társulat kapott megbízást tőzsdetervezet megalkotására, s amely már nemcsak árutőzsde, de értéktőzsde felállítását is tervbe vette. A megbízás nem véletlen, hiszen a Lloyd Társulat hozta létre 1853-ban az első Gabonacsarnokot és Borcsarnokot, ami lényegében a gabona és bor nagykereskedelmi forgalmát lebonyolító árutőzsdeként működött. (Magyarországon az első részvényes társaságok megalakulása a reformkorban történt, jóllehet akkor még értékpapírok és áruk szervezett kereskedése helyett azok kávéházi kereskedéséről beszélhetünk.) A Pesti Áru- és Értéktőzsde 1864. január 18-án kezdte meg működését a Lloyd Társulat Duna-parti épületében, értékpapírtőzsdeként: induláskor 17 részvényt, egy záloglevelet, 11 külföldi pénznemet és egy váltót jegyeztek. A tőzsde 1868. február 13-án magába olvasztotta a Gabonacsarnokot, ám igazi felfutására a 1880-as években – az 1873-ban Bécsből begyűrűzött tőzsdekrachból való kilábalást követően – került sor Budapesti Áru- és Értéktőzsde néven. 1889-ben a budapesti tőzsde jegyzéseit Bécs, Párizs, London és Frankfurt tőzsdéjén is közzétették.

Mindez szorosan összefügg Magyarország gazdasági súlyának növekedésével, az európai gazdasági életbe való bekapcsolódásával.A kiegyezéskor rögzítették, hogy Ausztria államadósságait a két ország közösen 70:30 % arányban fizeti vissza, a századforduló végére a Magyarországra eső kvótát felemelték 40 %-ra. A gazdaságélénkítés mögött látványos vasúti és ipari (gép-, nehéz- és villamosipari) beruházások, magántársaságok, valamint a pénzintézeti és bankrendszer (hitelezés) kiépülése állt. (Az 1890-es években a magyarországi vonatsűrűség megközelítette a nyugat-európai átlagot.)

A 20. század elejére a Budapesti Áru- és Értéktőzsde Európa vezető tőzsdéjévé vált a gabonakereskedés terén, és az 1913-as éves értékpapír-forgalma már elérte az 1 millió darabot. Az első világháború alatt bezárt a tőzsde, a Tanácsköztársaság idején pedig még az épületét is elkobozták. Ugyancsak felfüggesztette működését a nagy gazdasági világválság idején, 1931 nyara és 1932 ősze között.1945. május 25-én – az ipari vállalatok államosítását követően – a tőzsdét feloszlatták, vagyona az államé lett.

A tőzsdét 1873-ban – a Lloyd Társulat Duna-parti székhelyéről – a mai Szende Pál (egykori Wurm) utca és Apáczai Csere János (egykori Mária Terézia) utca sarkán található épületbe költöztették, majd 1905-ben – 1948-as felszámolásáig – az Alpár Ignác tervezte Szabadság téri Tőzsdepalotában foglalta el helyét.

Az értéktőzsde 1990. június 21-én 41 alapító taggal és egyetlen bevezetett részvénnyel (IBUSZ-részvény) indult újra a Váci utcai Trade Centerben, miután az árutőzsde gabonaszekciója már közel egy éve, 1989. július 18-a óta működött.Az értéktőzsde jelentős szerepet játszott a nagy állami vállalatok – Mol, Domus, Globus, Richter – magánosításában. A legtöbb részvény bevezetésére és a legnagyobb piaci aktivitásra 1999-2000-ben került sor, ekkor 16 új cég jött a tőzsdére. 1995-ig nyílt kikiáltásos jegyzés folyt a tőzsdén, majd 1998-ig párhuzamosan nyílt és elektronikus, amikor a kikiáltásos jegyzést megszüntették. Jelenleg a Xetra kereskedési platform köti össze a tőzsdén jegyzett magyar cégeket, magánvállalkozásokat 18 európai ország részvénypiacával. 2002 júliusától a tőzsde zártkörűen működő részvénytársasággá alakult, ekkor még az osztrák bankok szereztek többségi tulajdont. 2005 ősze óta árukereskedés is folyik a BÉT-en. 2005 óta a BÉT minősített többségi tulajdonosa a Magyar Nemzeti Bank.

A BÉT tagja a Tőzsdék Világszövetségének és az Európai Értéktőzsdék Szövetségének.Közép- és Kelet-Európa második legnagyobb tőzsdéje, részvényárindexe, a BUX szinte minden világgazdasági hírre reagál. A BÉT elkötelezett a pénzügyi és vállalkozási kultúra színvonalának emelése iránt. 2017 óta, a BÉT és a Pénziránytű Alapítvány minden évben négy héten át tartó játékos vetélkedőt szervez középiskolások számára. A fiatalok a játék során virtuális hatmillió forint és 22 részvény valósidejű árindexeléssel történő befektetéséről dönthetnek. A felnőtt lakosság számtalan interaktív szimulációs program segítségével ismerkedhet a tőzsdei kereskedéssel.