Nyitó oldali csempék






Tartalom megjelenítő
Már a kiegyezés után, 1868-ban elindultak az urbanizációs folyamatok a Duna két partján. Andrássy Gyula miniszterelnök, Buda-Óbuda és Pest egyesítésére és fejlesztésére létrehozott egy „szépítőbizottságot”. Ez az ideiglenes bizottság kezdte el a város övezetekre bontását, ezen belül pedig az ipari övezetek kialakítását. A képviselőház hosszú viták után megszavazta az adómentességet az építtetők számára, sőt lehetővé tették az építkezések érdekében végrehajtható ingatlan-kisajátítást is, valamint a Pest középítkezéseire felvehető kölcsönt.
Az 1870. X. törvénycikk a Duna-folyamnak a főváros mellett szabályozásáról s a forgalom és közlekedés érdekében Buda-Pesten létesítendő egyéb közmunkák költségeinek fedezéséről és a közmunkák végrehajtási közegeiről elfogadásával, hatalmas városrendezési munkák vártak a városvezetésre és az országgyűlés által létrehozott Fővárosi Közmunkák Tanácsára (FKT), melynek feladata közé tartozott a szabályozási tervek elkészítése, a munkák előkészítése, a jogszabály gyakorlati megvalósítása és felügyelete. Amíg a város egységes rendezési terve el nem készült, a tanács az építési és építésrendőri ügyekben a városi tanácsok felett másodfokú hatóságként gyakorolhatta hatalmát, sőt a főváros határain túl is kiterjeszthette ezt a tevékenységét. Megalakulásakor a Közmunkatanács egy elnökből és 18 tagból állt. A tagság felét a kormány, másik felét pedig a főváros adta, rajtuk kívül többeknek volt tanácskozási joga.
1870 decemberében az FKT német nyelvű nemzetközi pályázatot írt ki a főváros részletes szabályozási tervének kidolgozására. A pályázatokat a pesti napilapokban is ismertették. Az első díjat Lechner Lajos nyerte el, akit később a közlekedési és közmunkaügyi miniszterré neveztek ki. A következő idézet a nyertes pályázatának bevezetéséből való: „A jövő városai egyáltalán nem állnak majd sűrűn egymásmellé és egymásfölé rakott, levegőt, fényt, és napfényt nélkülöző nyomortanyákból és fényűző palotákból, hanem házak, kertek, szántók és rétek csoportjaiból fognak állani, ahol a földműves, iparos és gyármunkás egyaránt boldog és szabad részese lesz a közös érdekeknek. Ezek között levegőzhetnek, napozhatnak, heverészhetnek a fűben, a házak között csendes terecskéket találnak gondolkodásra, életre és szerelemre anélkül, hogy minden pillanatban megzavarják és elkergetik őket. Városaink túlzsúfoltságának és egészségének és élettartamra is átkos befolyásának éppen ezért a tágassággal kell véget vetni.”
Budapest képe fokozatosan alakult, formálódott a következő években, évtizedekben. Elkezdődött a Kossuth Lajos utca kiszélesítése, a Vörösmarty tér, Deák tér szabályozása, az Andrássy út valamint a Nagykörút kiépítése, mellék-gyűjtőcsatornák, gáz- és vízvezeték lefektetések. Megépült a Nyugati, Keleti, és a Józsefvárosi pályaudvar, a Városliget, a Népliget. A bontások és építkezések során sok-sok utca és tér, épület tűnt el vagy született újjá. A Közmunkatanács által elvégzett óriási tervezési és építési munkáknak köszönhető, hogy Budapest Európa egyik legszebb városa lett.

(Fotó: http://iho.hu)
A Közmunkatanácsot 1948. március 18-án az akkori gazdaságirányítás legfőbb szerve, a Gazdasági Főtanács szüntette meg.
Ha valaki online formában szeretne tájékozódni a Közmunkatanács tevékenységéről, az alábbi forrásokat ajánljuk:
Fővárosi Közmunkák Tanácsa jelentései 1870-1944:
https://library.hungaricana.hu/hu/collection/fszek_kozmunkaktanacsa/
Magyar Újság:
https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/MagyarUjsag1867/
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának városépítő tevékenysége Pesten 1920-1945 között
Borbíró Virgil: városrendezési pályázat 75 évvel ezelőtt
