Marit Skivenes, Karl Harald Søvig (eds.): Child rights and international discrimination law: implementing Article 2 of the United Nations Convention on the Rights of the Child. New York, Routledge, 2019. xiv, [1], 214 p. (Routledge research in international law)

Az államok jelenleg fontos döntés előtt állnak abban a kérdésben, hogy a gyermeki jogokat hogyan tarthatják tiszteletben, hogyan védhetik meg. A gyermekeket megillető jogok gyakran okoznak feszültséget, és jelentenek kihívást a család és az állam közötti hagyományos kapcsolatrendszerben. A gyermekjogi konvenciót 1989-ben egyhangúlag fogadta el az ENSZ Közgyűlése, és 1990-ben lépett életbe. A kötet a második cikkely összehasonlító és kritikai elemzéseit gyűjtötte össze. Ez a jogszabály arra kötelezi az államokat, hogy a gyermeket érintő valamennyi cselekedetük, eljárásuk során biztosítsák a gyermek mindenek felett álló érdekét valamint, hogy biztosítsák és szabályozzák a gyermekvédelem rendszerét. Hogy megvizsgálhassuk, hogyan is lépett életbe a második cikkely, alapvető fontosságú megértenünk azokat a kötelezettségeteket, amelyeket a konvenció előír.

A tanulmánykötet nyitó fejezetei felfedik előttünk ezeket a kötelezettségeket a jogszabály-alkotás történetétől kezdve az alapfilozófián keresztül az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának kifejtésein át egészen a jogalkalmazó bíróságok munkájáig. A könyv leás egészen a fogalmi és elvont mélységekig, a kötelezettségek alapjaiig, és magyarázatot próbál adni a jogok kontra jólét vitára, ami mindig is kihívást jelentett a gyermekek jogainak érvényesítése terén. A további tanulmányok rávilágítanak a gyermekeket érintő diszkriminációs problémákra: a fejlődő országokban élő lánygyermekek higiéniás problémáitól kezdve a családon belüli gyermekbántalmazáson keresztül a bevándorlók gyermekeit ért hátrányos megkülönböztetésekig.

A kötet alkotói a gyermeki jogok védelmével foglalkozó vezető tudományos szakemberek, a világ számos országából és számos jogrendszeréből, beleértve a common law, a polgári és a vegyes hagyományú jogrendszereket is. A műben nemcsak a jogtudomány, de a pszichológia, a politikatudomány, a gyermekkorkutatás, a szociális munka és az antropológia szakkérdéseivel is találkozhatunk. A kötet erős témákat boncolgat komoly tudományos szinten, komplex jegyzetapparátussal, megjegyzésekkel és mutatóval.

Susan Park: International organisations and global problems: theories and explanations. Cambridge, Cambridge University Press, 2018. 324 p.

A nemzetközi szervezeteket általában alapvetőnek tartjuk a globális problémák megoldásában. De mennyire hatékonyak valójában? Konfliktusok, háborúk, emberi jogok, egészségügyi problémák, pénzügyi irányítás, nemzetközi kereskedelem, regionalizáció, fejlődés és környezetvédelem mind-mind olyan kérdések, amelyek megoldására nemzetközi szervezeteket hoztak létre. A kötet a fenti nyolc kulcsfontosságú területet tekinti át, és ezeken keresztül elemzi a nemzetközi szervezetek problémamegoldási képességeit a világpolitikában. A nemzetközi kapcsolatok elméletéről szóló bevezető után egyesíti a legjobb és legfrissebb tudományos kutatásokat, majd ezeket nemzetközi példákon keresztül mutatja be, hogy válaszoljon a kérdésre: Vajon a nemzetközi szervezetek segítenek, vagy akadályoznak-e bennünket? A tankönyv nélkülözhetetlen forrás lehet a globális kormányzásról, nemzetközi szervezetekről és nemzetközi kapcsolatok tanulmányozásáról szóló kurzusokon. A kötet minden tárgyalt témában tartalmaz egy, a további kutatásokhoz, mélyebb elemzésekhez szükséges könyvajánló listát csakúgy, mint a legújabb kutatási eredményeket felvonultató szakirodalmi bibliográfiát.

A kötet 2020. május végéig a koronavírus járványra tekintettel, teljes szöveggel elérhető a kiadó honlapján: https://www.cambridge.org/core/books/international-organisations-and-global-problems/81B8B6916874C134415EA4153AA33D52#

Maurice Vaisse (ed.): Diplomatie française: outils et acteurs depuis 1980. Paris, Odile Jacob, 2018. 494 p.

A könyv szerkesztője a 78 éves francia professzor emeritus, aki a nemzetközi kapcsolatok és biztonságpolitika jelentős szaktekintélye. A Journal of Intelligence and Terrorism Studies szerkesztőbizottságának tagja, emellett számos biztonságpolitikai szakfolyóirat munkatársa is volt. Legújabb kötetében az 1980 óta eltelt időszak külpolitikai kérdéseiről írt tanulmányokat szerkesztette egybe. Hogyan tudott a francia diplomácia alkalmazkodni az új szabályokhoz, amelyeket az utóbbi néhány évtized nemzetközi jogi történései eredményeztek? A négy nagy fejezetből, és azon belül számos rövidebb alfejezetből álló tanulmánykötet végigveszi az utóbbi négy évtized francia külügyi igazgatásának, a diplomácia intézményrendszerének, a nagykövetségeknek, konzulátusoknak a munkáját, a francia szakemberek ENSZ és az Európai Unió intézményeiben betöltött szerepét. A kötet egy több mint 30 oldalas függeléket is tartalmaz, amely kronologikus sorrendben listázza a francia külügyi politikában részt vevő politikusokat, szakembereket. A mű imponálóan gazdag bibliográfiai jegyzékkel is rendelkezik. A francia külpolitikával és diplomáciával foglalkozók számára fontos alapmű.

Ronny Patz – Klaus H. Goetz: Managing money and the discord in the UN: budgeting and bureaucracy. Oxford, Oxford University Press, 2019. XVII, 244 p. (Transformations in Governance)

Hogyan állítják össze az ENSZ-családba tartozó nemzetközi szervezetek az éves költségvetésüket? Milyen szerepet játszanak a tagállamok a nemzetközi szervezetek hivatali szervezetében a költségvetés megalkotásának folyamatában? A költségvetéssel kapcsolatos kérdések alapos vizsgálatával mit tudhatunk meg a nemzetközi szervezetek rendszerének változó természetéről?

Az Oxford University Press gondozásában megjelent kötetben megtaláljuk a válaszokat ezekre a kérdésekre az ENSZ költségvetési rendszerének részletes vizsgálatán keresztül. Az elemzés mind mennyiségi, mind pedig minőségi szempontból vizsgálja az ENSZ-családba tartozó 22 nemzetközi szervezetet, és részletes esettanulmányokat olvashatunk az ENSZ-ről, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetről (ILO), az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéről (UNESCO) és az Egészségügyi Világszervezetről (WHO). A megállapítások bizonyítják a három kulcsfontosságú szervezeti eredmény – a proceduralizáció, a rutinizáció és a költségvetési szegmentáció – fontosságát, mivel a nemzetközi szervezetek jellemzően mind küzdenek a prioritások körüli összeférhetetlenség kezelésével, amely a tagállamok és a szervezetek vezetői közötti konstellációk eredményeként jött létre. Ellentétben azzal az általános véleménnyel, amely a nemzetközi szervezetek hivatali apparátusát patológiás szervezeteknek tartja, az alapvető költségvetési eljárási formák többnyire sikeresen fennmaradtak.

Habár a vezetői konstellációk az önkéntes hozzájárulások és a nem állami támogatók számának növekedésével párhuzamosan egyre bonyolultabbá válnak, a költségvetési szegmentáció előnyei egyes esetekben akár új nemzetközi szervezetek létrehozásához is vezethetnek.

A kötet a „Transformations in Governance” című sorozatban jelent meg, amely az Oxford University Press egyik legfontosabb tudományos könyvsorozata.