Marise Cremona: Structural Principles in EU External Relations Law. Portland, Hart Publishing, 2018. 336 p.

A könyv szerkesztője, Marise Cremona a firenzei Európai Egyetemi Intézet emeritus professzora, aki a Göteborgi Egyetemen tagja az Európai Kutatási Központ nemzetközi tanácsadó testületének. Cremona kutatási területe az Európai Unió külkapcsolatai, ezen belül az EU külkapcsolati jogának alkotmányos alapja.

A Hart Publishing kiadó gondozásában 2018-ban megjelent mű hiánypótlónak számít. Az Európai Unió külkapcsolataival számos kiadvány foglalkozott már, de az Európai Unió külkapcsolati jogával, annak strukturális alapelveivel még nem. Három fejezet átfogó elemzést nyújt a kapcsolati alapelvekről, ezen belül is a szubszidiaritásról és a tagállamok együttműködésének folyamatáról. A 12 tanulmányt magába foglaló kötet interdiszciplináris megközelítéssel elemzi az Európai Unió külkapcsolati jogának alapelveit. A szerzők nagy hangsúlyt fektettek az EU külpolitikai tevékenységének, azon belül pedig a diplomáciai folyamatokban jelenlévő lojalitás bemutatására. Az EU külkapcsolatainak jogát és gyakorlatát szerződések szabályozzák (EUSZ 3. cikk (5) bekezdése, az EUSZ 21. cikk és az EUMSZ 205. cikke), jelen kötet azonban az EU külkapcsolataira vonatkozó jogi normakategóriákat a "strukturális elvek" egy csoportjaként definiálja, és feltárja mindazon elvek körét, tartalmát és működését, amelyek strukturálisan kategorizálhatók. A könyv szerzői az uniós külpolitika szakértői, akik kutatásukkal valóban innovatív perspektívát kínálnak az EU külkapcsolatai jogához.

A tanulmánykötetet ajánljuk mindazoknak a szakembereknek, akik az Európai Unió jövőjével és kihívásaival foglalkoznak, de hasznos lehet az EU demokratikus rendszerében, intézményi felépítésében és külkapcsolataiban érdekelt jogtudósok számára is.

Nick Clegg: How To Stop Brexit – And Make Britain Great Again. London, The Bodley Head, 2017. 160 p.

A könyv szerzője, Nick Clegg az Egyesült Királyság korábbi miniszterelnök-helyettese, aki 1989-ben a Cambridge-i Egyetemen antropológiából, majd a bruggei Európa Kollégiumban európai ügyek szakon szerzett MA diplomát. Clegg 1999-2004 között európai parlamenti képviselőként is tevékenykedett.

A 2017-ben Londonban megjelent könyv elsősorban azoknak a választópolgároknak szól, akik a 2016. június 23-án, az Európai Unióból való kilépés kérdésében kiírt szavazásra nem mentek el, illetve akik a kilépés mellett döntöttek. Azzal hogy a nemmel szavazók többségbe kerültek, Nagy-Britannia kihívás elé került. A könyv több részből áll, és elsősorban azt próbálja megmagyarázni, miért van értelme annak, hogy a britek megváltoztassák a 2016-os döntésüket. A szerző felvázolja azt is, hogy ebben a vonatkozásban mit is tehet az átlag szavazó. Clegg mélyrehatóan foglalkozik továbbá a Nagy-Britannia és az EU közötti kapcsolattal, a kötet másik nagy kérdése pedig hogy milyen alternatív modellek képzelhetők el az Egyesült Királyság és Európa közötti együttműködésben. Nick Clegg számos gondolkodásra ösztönző javaslatot tesz művében, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy igazolja az elbizonytalanodott embereknek, hogy közreműködésükkel a Brexit megállítható.

Edoardo Ales – Olaf Deinert – Jeff Kenner: Core and Contingent Work in the European Union. Oregon, Hart Publishing, 2017. 328 p.

A mű három szerkesztője ebben a 2017-ben megjelent tanulmánykötetben tizenöt szerző tanulmányait gyűjtötte egybe. A kötet egyik szerkesztője, Edoardo Ales, a Cassinoi és a Dél-lazioi Egyetem Jogi Kara Munkajogi Tanszékének professzora és a Bécsi Gazdaságtudományi Egyetem tanára, számos könyv és tanulmány szerzője. A másik szerkesztő Olaf Deinert 2000-től négy éven át a Rostock-i Egyetem tudományos munkatársa volt, majd 2006-ban habilitált a Brémai Egyetemen. 2008 óta a Göttingeni Egyetem Polgári Jogi Tanszékének professzora és a Szövetségi Munkaügyi Bíróság tiszteletbeli bírája. A harmadik szerkesztő Jeff Kenner a Notthinghami Egyetemen az európai jog professzora, az európai munkajog napjaink talán legismertebb művelője.

A tanulmánykötet alapját a 2014-ben Gaetaban (Olaszország) megrendezett összehasonlító munkajogi szeminárium előadásai képezték. A Hart Publishing gondozásában megjelent kötetben munkajoggal és szociális joggal foglalkozó tanulmányokat találunk. A munkaviszonyt, annak jogi kérdéseit, a rugalmas, az atipikus és az ún. külső foglalkoztatást (nem munkaviszonyban biztosított munkaerőt) tárgyaló dolgozatok, illetve összehasonlító elemzések a nemzeti és az uniós jogot mutatják be kilenc uniós tagállam – Ausztria, Belgium, Franciaország, Olaszország, Magyarországot, Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország és Svédország – példáján keresztül. A tanulmányokból megismerhetjük a tagállamonként változó megoldásokat. A könyv célja bemutatni és elemezni az innovatív foglalkoztatási megközelítéseket és javaslatokat tenni az európai társadalmi kohézió megőrzésére.

Emil J. Kirchner – Thomas Christiansen – Han Dorussen: Security Relations between China and the European Union: From Convergence to Cooperation? Cambridge, Cambridge University Press, 2016. 274 p.

A Cambridge University Press gondozásában megjelent tanulmánykötet átfogó képet nyújt Kína és az Európai Unió kapcsolatáról, különös tekintettel a biztonságpolitikai kérdésekre. Az elmúlt évtizedben az EU és Kína kibővítették kapcsolataikat, immár nem csupán a gazdasági és kereskedelmi kérdésekre, hanem a biztonságpolitika területére is összpontosítanak. A szerkesztők neves professzorok, akik olyan kiváló tudósok és biztonságpolitikai szakemberek tanulmányait válogatták és szerkesztették egy kötetbe, akik mélyreható kutatást végeztek a biztonságpolitika területén. Az EU és Kína között létrejött biztonsági együttműködés kulcsfontosságú témák széles skáláját érinti, köztük a nukleáris fegyverek elterjedését, a nemzetközi terrorizmust, vagy akár a kibertámadások elleni védelmet. A könyv részletesen foglalkozik az Európai Unió és Kína között megvalósuló klíma- és energiabiztonsági politikával is. Azokat a területeket is elemzi, ahol a biztonsági együttműködés nem jött létre, és ezek okait is kutatja.

A könyv szerkesztői közül Emil J. Kirchner, Jean Monnet professzor és koordinátora a Jean Monnet Excellence Központnak az Essex-i Egyetemen. Kutatási területe az EU biztonságpolitikája és az EU külkapcsolatai, azon belül is az ázsiai kapcsolatokra fókuszál. Kirchner szerkesztőtársa Thomas Christiansen, a Maastrichti Egyetem Politikatudományi Tanszék vezetője, a firenzei Európai Egyetem Robert Schumann Intézetének professzora, a Journal of European Integration című szakfolyóirat társszerkesztője, a Palgrave Macmillan kiadó European Administration Governance könyvsorozat társszerkesztője. Kutatási témája az európai integráció. A harmadik szerkesztőtárs Han Dorussen, az Essex-i Egyetemen a politikatudomány professzora és a Journal of Peace Research című szakfolyóirat szerkesztője. Kutatási témái a kereskedelem, nemzetközi kapcsolatok, a konfliktuskezelés, békefenntartás és a polgári védelem.

A könyv nagyszerű forrásként szolgál a nemzetközi szervezetekkel, a nemzetközi politikával és a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó kutatóknak, oktatóknak és a téma iránt érdeklődő hallgatóknak egyaránt.

Dennis Patterson – Anna Södersten: A Companion to European Union Law and International Law. West Sussex, Wiley Blackwell, 2016. 632 p.

A tanulmánykötet átfogó és hiteles képet ad a közösségi jog és a nemzetközi jog közötti kapcsolatról valamennyi kapcsolódó fontos témáról és a szakpolitikákról. A mű integrálja az uniós jog és a nemzetközi jog területét, feltárva mind a hasonlóságokat, mind a különbségeket. Arra a gyakran feltett kérdésre is választ kaphatunk a könyvben, hogy az Európai Uniót nemzetközi szervezetnek vagy egy államformának tekinthetjük-e. A 37 tanulmányt tartalmazó kötet az uniós szakpolitikák minden területét lefedi, olyan kortárs témák széles skáláját mutatja be, mint az európai integráció, a döntéshozatal, a belső piac, az európai magánjog, a fogyasztóvédelem, a versenyjog, a büntetőjog, a külkapcsolatok, az emberi jogok és a migráció. A tanulmányok híres tudósok, kutatók, oktatók, professzorok, bírók és nemzetközi szakértők munkái. Olyan jogvitákat tárnak fel, melyek jelen vannak a közösségi- és a nemzetközi jogban, és segítenek az egymás közötti összetett jogviszonyuk megértésében. A hat fejezet témái a következők: a nemzetközi jog és a közösségi jog kapcsolata, az EU politikai intézményei és döntéshozatala, az Európai Unió Bírósága, az Európai Unió gazdasági dimenziói, az EU és külkapcsolatai és az emberi jogok, szociális kérdések, környezetvédelem.

A tanulmánykötet szerkesztője Anna Södersten, a firenzei Európai Egyetemi Intézet (EUI) kutatója. Szerkesztőtársa Dennis Patterson, a New Jersey-i Rutgers Egyetem jogfilozófia tanára és a Wales-i Swansea Egyetem Jogtudományi és Nemzetközi Kereskedelmi Tanszék vezetője.

Vsevolod Samokhvalov: Russian-European Relations in the Balkans and Black Sea Region. Liege, Palgrave, 2017. 290 p.

A könyv szerzője Vsevolod Samokhvalov, a Cambridge-i Egyetem és a Liege-i Egyetem kutatója. Samokhvalov politikai elemzőként és újságíróként is dolgozott a fekete-tengeri térségben, a Balkánon, Londonban és Brüsszelben.

A Palgrave Macmillan gondozásában megjelent könyv részletesen elemzi Oroszország "nagyhatalmi identitását", valamint Európa szerepét ebben a folyamatban. Ez a "nagyhatalmi identitás" Oroszország kiterjedt külpolitikáját jelenti. A mű átfogó elemzést nyújt az 1960-as évektől egészen 2014-ig Oroszország és Európa kapcsolatáról és a fekete-tengeri térségről. A mű számos kérdést feszeget, így például azt, hogy Oroszország miért döntött úgy, hogy átveszi a Krím félszigetet, vagy ha Oroszország geopolitikai versenyben van Európával, akkor miért nincs komoly konfliktus Moszkva és azon poszt-szovjet országok között, akik jó viszonyt ápolnak egyes uniós tagállamokkal. Továbbá Putyin miért tartja fenn kapcsolatait azokkal az európai országokkal, amelyek szigorú gazdasági szankciókat vetettek ki Oroszországra? Dr. Samokhvalov a regionális diplomáciában és a kutatásban szerzett tapasztalataira építve írta meg könyvét az orosz külpolitikáról és identitásról. A szerző vizsgálja magát az identitás kifejezést is.

A könyv érdekes lesz azok számára, akik a nemzeti és nemzetközi identitás elméleti kutatásával és összehasonlításával foglalkoznak. A könyvet nem csak szakértőknek, tudósoknak, politikusoknak ajánljuk, hanem a nemzetközi kapcsolatok, különösen az orosz-európai kapcsolatok hallgatóinak és kutatóinak, de mindenkinek, aki érdeklődik a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok iránt.

Domenica Tropeano: Financial Regulation in the European Union after the Crisis: A Minskian Approach. London, Routlege, 2018. 174 p.

A könyv szerzője Domenica Tropeano a Macerata Egyetem tanára, kutatási témája pedig a pénzügyi szabályozás.

A világon végigsöprő 2008-as gazdasági válság hatására új intézkedéseket vezettek be a monetáris- és makrogazdaságban, átalakították a globális pénzügyi struktúrát. A művet végigolvasva az érdeklődő kutató a pénzügyi szabályozás folyamatát követheti nyomon az Európai Unióban. A kötet két nagyobb egysége nyolc tanulmányt foglal magába. Az első részben a pénzügyi szabályozás változásait mutatja be a szerző, a második részben pedig esettanulmányokat találunk. Tropeano bemutatja Minksy pénzügyi stabilitással kapcsolatos munkáját, amely olyan alternatív javaslatokat vázol fel, melyeket a politikai döntéshozóknak figyelembe kell venniük a problémák megoldása érdekében. Minsky, a közgazdaságtudomány nagy tekintélyű professzora, számos szakkönyv és tanulmány szerzője. A kötet az ő elméleti megközelítését követve mutatja be a monetáris politika változásait a nagy pénzügyi válság után.