Constitutional Review in Central and Eastern Europe: Judicial-Legislative Relations in Comparative Perspective. London; New York (N.Y.): Routledge, 2024. xvii, 329 p.
OGYK jelzet: KK III/2987

A Routledge Kiadó gondozásában megjelent összehasonlító jogi tanulmánykötet szerkesztője Pócza Kálmán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Politika- és Államelméleti Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, valamint a Mathias Corvinus Collegium Alkotmánypolitikai Műhelyének vezetője. Emellett annak a JUDICON-EU projektnek a vezető kutatója, amely projekt keretében az ismertetett mű is megszületett.
Az alkotmánybíróság és a parlamenti többség között a közelmúltban több európai országban is viták alakultak ki, melyek felkeltették a nemzetközi érdeklődést a bíróságok és a törvényhozás közötti kapcsolat iránt.
Néhány politikus azzal érvel, hogy a bíróságok túl nagy hatalmat szereztek, és a politika rendkívüli mértékben eljogiasodott. A kötetben szereplő tanulmányok alaposan és szisztematikusan vizsgálják azt, hogy ez a hatalmi aggregáció milyen mértékben korlátozhatja a meghatározó politikai szereplők mozgásterét. A bírói döntések sokféleségének feltárására és azok erejének mérésére a mű szerzői olyan módszertant dolgoztak ki, amely árnyaltabb képet ad az alkotmánybíráskodás gyakorlatáról Közép- és Kelet-Európában 1990 és 2020 között.

A tanulmánykötet felbecsülhetetlen értékű forrás az empirikus jogi kutatásokat végző és az összehasonlító alkotmányjog területén dolgozó kutatók, valamint a politika eljogiasítását (judicialization of politics) és a bíróságok politikai színezetét, politikai átitatottságát (judicial politics) érintő kérdések iránt érdeklődő politológusok számára. A könyv társkötete, mely további kilenc nyugat-európai országot vizsgál hasonló kérdések tekintetében, szintén elérhető a könyvtárban: http://opacplus.ogyk.hu/permalink/f/h9en5r/OGYK001067824

Yuliya Zabyelina: Between Immunity and Impunity: External Accountability of Political Elites for Transnational Crime. Cambridge University Press, 2024. xxix, 265 p.
OGYK jelzet: 935.252

Hogyan használják a legfelső szinteken alkalmazott köztisztviselők a nemzetközi jog által számukra biztosított, külföldi joghatósággal szembeni mentességet? Hogyan teszi lehetővé számukra a mentelmi jog, hogy meghiúsítsák a nyomozást és a külföldi bíróságokon folyó tárgyalásokat? Milyen válaszlépések léteznek az ilyen magatartások megelőzésére és büntetésére? A kötet szerzője, Yuliya Zabyelina feltárja a transznacionális bűncselekményekben bűnrészes politikai elit büntetlenségének bonyolult rétegeit. Az állam- és kormányfőket, minisztereket, diplomatákat és nemzetközi köztisztviselőket érintő ember- és kábítószer-kereskedelem, korrupció és pénzmosás eseteinek vizsgálatával kimutatja, hogy annak ellenére, hogy a nemzetközi jogi immunitás akadályozza, vagy késlelteti az igazságszolgáltatást, az elszámoltathatóság eszközei széles körűek és megkerülhetetlenek. Ez a közérthetően megfogalmazott, olvasmányos kötet újszerű megvilágításban láttatja a hatalom, a törvénytelen gazdagság és a büntetlenség közötti szoros kapcsolatot a téma iránt érdeklődő olvasók számára. A szerző kutatásaiban a bűnözés és az igazságszolgáltatás nemzetközi egymásra hatását vizsgálja, valamint azt, hogy a globális trendek és erők hogyan hatnak az egyénekre, a közösségekre és a társadalmakra világviszonylatban. Interdiszciplináris megközelítése a nemzetközi jog, a kriminológia és a szociológia elméleti alapjaiból és módszertanából merít. Jelen művét számos díjjal tüntették ki, többek között az Association for the Study of Organized Crime (IASOC) nevű szervezet e műnek ítélte 2024 legjobb könyvének járó díját, az „Amerikai Kriminológiai Társaság (ASC) Nemzetközi Kriminológiai Osztálya pedig 2024. évi Kiváló Könyve díjban részesítette.

Paul Burgess: AI and the Rule of Law: the Necessary Evolution of a Concept. Oxford [etc.]: Hart Publishing, 2024. xi, 181 p.
OGYK jelzet: KK III/1766

A mesterséges intelligencia és a jogállamiság fogalma külön-külön a gyakran kutatott témák között szerepel, de a kettő együtt, egymásra hatásában ritkán vizsgált terület. Ez a kötet arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen módon kell fejlődnie a jogállamiság fogalmának ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia „hatalomgyakorlása” ne váljon önkényessé és ellenőrizetlenné.
A szerző bemutatja a jogállamiság fogalmának fejlődését Arisztotelész, Locke, Dicey, Hayek Fuller és Raz értelmezésein keresztül. Láthatjuk a jogállamiságnak múltra és jelenre gyakorolt hatását, megvizsgálja, hogy mi is az a Mesterséges Intelligencia, hogyan működik, és mivé válhat a jövőben. Egyes fejezetekben kitér az algoritmusok, a gépi tanulás, az algoritmikus döntéshozatal fogalmaira is. Tanulmányozza továbbá a mesterséges intelligencia hasznosításának lehetőségeit, a hatékonyabb hatalomgyakorlás érdekében. Ezen belül áttekinti a mesterséges intelligencia közigazgatási döntéshozatalba, az elsődleges és másodlagos jogalkotásba történő bevonásának jogállamisági vetületeit.
A könyv alapállítása, hogy a jogállamiság évszázadok óta az a fogalom, amely véd az önkényes hatalomgyakorlás ellen. A mesterséges intelligencia viszont az emberek által nem ellenőrzött hatalomgyakorlásnak nyit teret, így megkérdőjelezheti a koncepció azon képességét, hogy ez a védelmet nyújtsa.
Paul Burgess az ausztrál Monash University tanára. Kutatási területe a mesterséges intelligencia, a technológia és a jogtudomány összefüggéseinek vizsgálata.

Marco Sassòli: International Humanitarian Law: Rules, Controversies, and Solutions to Problems Arising in Warfare. 2. ed. Cheltenham; Northampton, MA: Edward Elgar, 2024. liii, 741 p. (Principles of international law)
OGYK jelzet: KK III/9721

A nemzetközi humanitárius jog meghatározó alapművének második, alaposan átdolgozott második kiadásában Marco Sassòli, a téma vezető szakértője értékeli a nemzetközi humanitárius jog alkalmazását az ellenséggel szembeni hadviselés módját illetően, valamint foglalkozik az olyan hagyományos megkülönböztetések helytállóságával, mint például a nemzetközi és a nem nemzetközi fegyveresek konfliktusok vagy a civil személyek és a harcoló felek közötti különbségtétel.
Marco Sassòli 2004 óta a Genfi Egyetem nemzetközi jog professzora, emellett 2013-tól a Nemzetközi Jogászbizottság (ICJ) egyik biztosa, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészének különleges tanácsadója a nemzetközi humanitárius jog területén.
Az itt bemutatott második kiadás a szerző gyakorlati tapasztalataira támaszkodva tárgyalja a személyek bizonyos kategóriáit, illetve csoportjait védő szabályokat, köztük a hadifoglyokkal kapcsolatos előírásokat, emellett elemzi az ellenséges hadviselés különböző fajtáira vonatkozó rendelkezéseket és a pusztítás jogszerűtlenségének megállapításával kapcsolatos nehézségeket.
Lényeges megemlíteni, hogy a mű új kiadása már figyelembe veszi az Oroszország és Ukrajna közötti fegyveres konfliktust, megvizsgálja azt, hogy mi maradt a semlegességből, és kiáll az agresszió tilalma és a mindkét fél által betartandó humanitárius szabályok szigorú elkülönítése mellett, amelyeket azonban a tengeri hadviselés területén még árnyalni kell. A szerző új fejezetekben vizsgálja a nemzetközi humanitárius jogot a fogyatékkal élők, a harcterekkel és a humanitárius folyosókkal, valamint a média szerepével összefüggésben. Érinti az a kérdést is, hogy miként érvényesülhetnek a nemzetközi humanitárius jog szabályai a világűrben, valamint, hogy megvalósítható-e hatékony emberi ellenőrzés az önműködő halálos fegyverek felett.
A mű világosan és közérthetően felépített új kiadása alapvető fontosságú olvasmány a nemzetközi humanitárius jog területén hallgatók és kutatók számára, de nélkülözhetetlen forrást jelent az emberi jogokkal foglalkozó gyakorló szakembereknek és a katonai szakértőknek csakúgy, mint a nem kormányközi szervezetek jogászainak vagy a nemzetközi szervezetek mellett tevékenykedő szakértőknek.

The Cambridge Handbook of Private Law and Artificial Intelligence. Cambridge [etc.]: Cambridge University Press, 2024. xxvi, 672 p.
OGYK jelzet: KK III/6650/15

A Cambridge University Press gondozásában megjelent kézikönyv az első olyan kiadvány, amely kifejezetten a mesterséges intelligencia és a magánjog közötti kapcsolódási pontokkal, valamint a mesterséges intelligencia által a magánjog számára támasztott kihívásokkal foglalkozik.
A mesterséges intelligencia megjelenése zavart keltett a legfontosabb magánjogi doktrínák működésében, ami akár alááshat néhány, a magánjog által védett alapvető jogot is. A mesterséges intelligencia által előidézett társadalmi változások a magánjog számára jelentős új kihívásokat jelentenek. Mindez nagy valószínűséggel új fejleményekhez fog vezetni. A kézikönyv magánjogi szakértők és informatikusok nemzetközi csapatát vonultatja fel annak érdekében, hogy mélységében foglalkozzanak ezzel a problémával, és megvizsgálják a magánjog és a mesterséges intelligencia közötti kapcsolódási pontokat, melyek olyan kérdéseket foglalnak magukban, mint hogy a jelenlegi magánjog képes-e kezelni a mesterséges intelligencia kihívásait, valamint hogy a magánjogot meg kell-e és ha igen, hogyan kell megreformálni annak érdekében, hogy csökkentsük a mesterséges intelligencia kockázatait, ugyanakkor megőrizzük annak előnyeit, pozitívumait.
Ez az izgalmas kézikönyv a mesterséges intelligencia korában nélkülözhetetlen forrás a magánjoggal foglalkozó tudósok, a jogalkotók és a jogalkalmazók számára egyaránt.

A History of Intellectual Property in 50 Objects. Cambridge [etc.]: Cambridge University Press, cop. 2019. xii, 429 p.
OGYK jelzet: 935.301

Vajon mi lehet a közös Mona Lisában, a villanykörtében és a Legóban? Az, hogy a válasz a szellemi tulajdon meglepő lehet, mert a szellemi tulajdonjogok mindannyiunkról szólnak, legtöbbször mégsem ismerik el őket. Egyébként is: bonyolultak, rejtélyesek, így kevesen értik, miért kell törődni mégis a szerzői jogokkal, a szabadalmakkal és a védjegyekkel. Ebben az izgalmas kötetben a két szerkesztő Claudy Op den Kamp és Dan Hunter a világ minden tájáról bevonta a jog, a történelem, a szociológia, a tudomány, a technológia, a média, sőt a kertészet szakembereit is, hogy elmeséljék a szellemi tulajdon történetét 50 tárgyon keresztül. Ezek a tárgyak nemcsak a szellemi tulajdon rendszerének jelentőségét mutatják be, hanem azt is, hogy hogyan fejlődött az szellemi tulajdonjog, és hogyan befolyásolta a történelmünk alakulását. A laikus közönség számára szórakoztató és olvasmányos kötet szakmai hitelessége révén a szakemberek számára is tartalmaz izgalmas, érdekes felvetéseket, így mindenki számára értékes lehet, akit foglalkoztatnak a társadalmi, üzleti vagy jogi kérdések.