M. Patrick Cottrell: The League of Nations: Enduring Legacies of the First Experiment at World Organization. London New York (N.Y.): Routledge, 2020, xi, 174 p. (Global Institutions Series)
OGYK jelzet: 935.040 ENSZ KK I

M. Patrick Cottrell az oregoni Linfield College politikatudományi docense jelen kötetében a Nemzetek Szövetségének történetét egyedi nézőpontból vizsgálja. A széleskörben elterjedt vélekedés szerint a Népszövetséget az I. világháború borzalmai nyomán feléledt politikai idealizmus hozta létre, és épp ez okozta vesztét is, hiszen nem számolt a hatalmi erőviszonyok szerepével az újabb háború felé vezető úton. Sokak szerint tehát az első komoly kísérlet a tartós béke megteremtésére egy nemzetközi szervezet által csúfos kudarcot vallott, mert képtelen volt megelőzni a következő nagy világégést. Cottrell szerint azonban tévút a Népszövetséget pusztán annak eredményei függvényében vizsgálni. Sokkal célravezetőbb a szervezet 25 éves működését folyamatában feltárni, melynek révén könnyű belátni, hogy a Népszövetség jelentősége valójában annak utóéletében rejlik. Általa ugyanis felépült az az intézményi struktúra, melyet később az ENSZ is magáévá tett, ezzel pedig alapjaiban határozta meg a 20. század diplomáciai fejlődését. Bátran állíthatjuk tehát, hogy a Népszövetség léte, illetve öröksége vezetett el bennünket a ma létező világrendhez, annak vívmányaival és ellentmondásaival együtt.

Martin Gutmann – Daniel Gorman (eds.): Before the UN Sustainable Development Goals: a Historical Companion. Oxford: Oxford University Press, 2022, xv, 558 p.
OKGY jelzet: 934.990 ENSZ KK XXIV

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG) 2015 óta meghatározó szerepet játszanak nemcsak a nemzetközi közösség, hanem egyre inkább a nemzetállamok szakpolitikáinak alakításában is. Korunk közéleti narratívájában ezek a célok – köztük a szegénység és éhezés felszámolása, a minőségi oktatás és egészségügy létrehozása, a nemek közötti egyenlőség vagy a fenntarthatósági szempontok szolgálata – szinte alapvetésként jelennek meg, pedig hosszú küzdelmek árán sikerült globális szinten elismertetni ezek jelentőségét. Az itt bemutatott tanulmánykötet szerzői arra vállalkoztak, hogy felgöngyölítsék a 17 fejlődési cél történeti előzményeit, evolúcióját. Az SDG-k egyes elemeinek eredete a felvilágosodás koráig nyúlik vissza (pl. a szegénység), más területek a klímaváltozással, a környezetszennyezés általánossá válásával kerültek be a közbeszédbe. Egyes SDG-kben megjelölt problémák ősidők óta jelen vannak az emberiség történetében (mint például az éhezés), de jóval később váltak nemzetközi szintéren is releváns kérdéssé, másokat a nagyobb társadalmi változások – többek közt az ipari forradalom – hívták életre. Eme izgalmas és olvasmányos kötet segítségével az olvasó történeti perspektívába helyezheti az emberiséget öröktől fogva sújtó globális kihívásokat, megértve azt a folyamatot, ahogyan az idők során azok eredeti értelmezésére mind több dimenzió rakódott, végül pedig az egyes fejlődési célok komplex, nem egyszer interdiszciplináris szakértelmet és nemzetközi beavatkozást igénylő területekké nőtték ki magukat.

Stuart Casey-Maslen – Tobias Vestner: International Law and Policy on the Protection of Civilians.
OGYK jelzet: 935.236 ENSZ KK XXI

A George Washington Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora Paul D. Williams, valamint a Queenslandi Egyetem Béke és Konfliktus Tanulmányok Tanszékének oktatója, Alex J. Bellamy együttműködésének eredményeképp az ENSZ békefenntartás történetéről és jövőjéről szóló egyik legátfogóbb kézikönyv immár harmadik kiadását veheti kézbe az olvasó. A teljes egészében átdolgozott, kibővített és aktualizált kötet mintegy kétszáz múltbéli és jelenlegi békemisszió adatait, tapasztalatait dolgozza fel, és azokon keresztül tárja fel az ENSZ békeműveleteinek evolúcióját. A szerzők négy részben – elméleti, történeti, politikai és gyakorlati keretben – vizsgálják az ENSZ békefenntartó munkájának eredményeit: az első szakasz bemutatja a fegyveres konfliktusok kezelésének elvi és fogalmi alapjait, a második részben a történeti előzményeket ismerhetjük meg, különös tekintettel az ENSZ hidegháború alatt végzett békefenntartó tevékenységére, a harmadik egység a békeműveletek hagyományos stratégiai céljait (megelőzés, megfigyelés, támogatás, kikényszerítés, stabilizálás, adminisztráció) elemzi, míg a negyedik rész a jövő kihívásaival és a reformtörekvésekkel foglalkozik. Korunkban rengeteg kritika éri az ENSZ – számos kudarccal is fémjelzett – békemisszióit, sokan egyenesen a nemzetközi békefenntartás végét jósolják. A szerzők azonban nem osztják ezt az álláspontot, kötetük egyik célja, hogy a békét szolgáló nemzetközi erőfeszítések mögött meghúzódó elvi alapokat és a konfliktuskezelés múltját és jelenét láttatva, meggyőzzék erről az olvasót is.

Chiara Bortolotto – Ahmed Skounti (eds.): Intangible Cultural Heritage and Sustainable Development: Inside a UNESCO Convention.
London New York (N.Y.): Routledge, 2024. xi, 209 p. (Key Issues in Cultural Heritage Series)
OGYK Jelzet: 934.995 ENSZ KK XVII

Chiara Bortolotto, a CY Cergy Paris University és az UNESCO között működő örökségvédelmi projektteam vezetője és Ahmed Skounti, a marokkói Archeológiai és Örökségtudományi Intézet antropológus professzora olyan tanulmányokat rendezett egy kötetbe, melyek a szellemi örökségvédelem fenntartható fejlődéshez való viszonyát járják körbe. Az 1972-es A világ kulturális és természeti örökségének megóvását célzó egyezmény kiterjesztéseként az UNESCO 2003-ban fogadta el A szellemi kulturális örökség megőrzéséért létrejött egyezményt, amely olyan kultúrkincseknek biztosít különleges védelmet, mint egyes népszokások, tradicionális előadóművészetek vagy kézműves ismeretek. A kötet szerzői mind olyan szakemberek, akik valamilyen formában szerepet vállalnak az egyezményben foglaltak érvényesítésében, így első kézből származó tapasztalataik alapján mutatják be az örökségvédelem és a fenntarthatóság összefüggéseit. Az UNESCO évtizedek óta igyekszik beemelni a fenntartható fejlődés szempontjait a kulturális örökségvédelembe, eleinte mérsékelt sikerrel, annak dacára, hogy egyértelműnek tűnik a pozitív kapcsolat a kulturális értékek megőrzése és a társadalmi-gazdasági fejlődés, a környezeti fenntarthatóság, illetve az emberi jogok érvényesülése között. A kötet szerzői ezeket az összefüggéseket a vonatkozó nemzetközi jogi és jogalkotói keretrendszer vizsgálatán keresztül tárják fel, esettanulmányokkal és jó gyakorlatok elemzésével igazolva, hogy lehetséges fenntarthatósági szempontok (társadalmi befogadás, környezetvédelem, szegénység elleni küzdelem) figyelembevételével megtervezni és működtetni szellemi kulturális örökségvédelmi programokat.

Ardi Imseis: The United Nations and the Question of Palestine: Rule by Law and the Structure of International Legal Subalternity.
Cambridge University Press, 2023. xxxii, 277 p.
OGYK: 935.233 ENSZ KK XX

Az ENSZ által kezelt nemzetközi problematikák közül a legrégebbi a palesztinok ügye, ám a megoldás még ma is igen távolinak tűnik, köszönhetően részben a nemzetközi jog és az ENSZ Palesztinával kapcsolatban képviselt álláspontja közötti feszültségnek – állítja e kötet szerzője, Ardi Imseis, a Queen’s University jogi karának docense és az UNRWA egykori jogi és politikai tanácsadója. Kritikai hangvételű munkájában Imseis megkérdőjelezi, hogy az ENSZ a nemzetközi jognak megfelelően jár-e el Palesztina ügyében, és megvizsgálja, hogy mit jelent mindez a közel-keleti nép sorsára nézve. „Nemzetközi jogilag alárendelt” állapotnak nevezi a helyzetet, melybe a palesztinok kerültek, mely szerint a nemzetközi közösségtől újra és újra megkapják a nemzetközi jog általi igazságszolgáltatás ígéretét, ám az ígéret beteljesülése folyamatosan elhalasztódik. Tézise bizonyítására a szerző négy kiemelt jelentőségű konfliktushelyzetet elemez jogi érveléssel: Palesztina 1947-es felosztását, a menekültügyi válság kezelését az 1948-49-es palesztinokat sújtó etnikai tisztogatás után, az 1967-es izraeli megszállás megszüntetésének sikertelenségét és Palesztina ENSZ tagságának megtagadását 2011-ben. Vélekedése szerint mind a négy esetben erősebbnek bizonyultak a politikai szempontok a nemzetközi jog elveinél, ami pedig lehetetlenné teszi a kérdés hosszú távú rendezését.

Rosalyn Higgins – Philippa Webb – Dapo Akande et al.: Oppenheim’s International Law: United Nations. Oxford: Oxford University Press, 2017. 2 kötet
OGYK: 935.067:001-002 ENSZ KK VII

Idei ENSZ-hez kapcsolódó könyvbeszerzésünk hiánypótló darabja az itt bemutatott kétkötetes áttekintő mű. A kötet főszerkesztője, Rosalyn Higgins – a hágai Nemzetközi Bíróság egykori tagja, ma pedig a nemzetközi jog professzora a Londoni Egyetemen – fiatal szakemberek bevonásával, több évtizedes előkészület után állította össze az ENSZ intézményrendszerét és tevékenységét rendkívüli alapossággal bemutató kötetet, amely szervezeti (1. kötet) és tartalmi-szakpolitikai (2. kötet) megvilágításból is igyekszik képet adni az ENSZ-ben folyó munkáról. Bár a témában eddig számos hasonló mű látott már napvilágot, jelen kötetet megkülönbözteti társaitól, hogy különös hangsúlyt helyez a Nemzetközi Bíróság esetjogára és annak feltárására, hogy az ítélkezési gyakorlat az évtizedek során hogyan formálta az ENSZ működésének kereteit. A téma kutatói valószínűleg értékelni fogják az első kötet elején elhelyezett dokumentum-indexet is, melyben a bírósági jogesetek listáján túl megtalálják az ENSZ nemzetközi egyezményeinek és jogi aktusainak tárát, illetve a legfontosabb ENSZ dokumentumok (jegyzőkönyvek, határozatok, eljárásrendek) mutatóját egyaránt.