A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1898. május 12-i ülésén a Tömő teret (a mai Kossuth teret) övező telekrendezési ügyek kapcsán kimondta: „az állandó országház körüli teret a Géza utcától a vízvezetéki szivattyú telepen tervezett tömbig »Országház tér«-nek neveztük el”.
Ezt követően a tér átnevezésére legközelebb a világháborút követő forrongó időkben tettek kísérletet. 1918. november 19-én Krúdy Gyula az FKT-nak benyújtott javaslata szerint az Országház teret Köztársaság térre kell átkeresztelni, mivel itt kiáltották ki 1918. november 16-án a köztársaságot. Az FKT hiába fogadta el a javaslatot, a sajtóban és a hivatalos iratokban továbbra is rendszeresen Országház térként emlegették, még a Tanácsköztársaság idején is. A kommunista diktatúra bukása után hivatalosan is visszaállították a régi elnevezést.
1927-ben, Kossuth Lajos születésének 125. évfordulóján az Országház előtti téren felavatták Horvay János Kossuth-emlékművét. Az évforduló kapcsán – többek között miniszterelnöki kérésre – az FKT 1927. november 2-án 10.128 szám alatt határozatot hozott a tér Kossuth Lajosról való elnevezéséről. A terület ettől kezdve a mai napig Kossuth Lajos nevét viseli.
Az Országház tér (mai Kossuth Lajos tér) déli része, 1919 előtt
Forrás: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum
A témát bővebben A Nemzet Főtere – A Kossuth tér története című kötet ismerteti. A tér virtuálisan ide kattintva járható be.
Közzétéve: 2023-05-12 09:30
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.
