Steindl Imre építész, műegyetemi tanár munkásságának csúcsát az Országház épülete jelentette. Művének végső befejezését és rendeltetésszerű használatbavételét azonban nem érhette meg: öt héttel a képviselőház első országházi ülése előtt, 1902. augusztus 31-én elhunyt.
Steindl Imre 1839. október 20-án született Pesten. A budai Joseph Polytechnicumon, majd a bécsi képzőművészeti akadémián folytatott tanulmányokat, de emellett a kőművesmesterséget is elsajátította. 1869-ben mint helyettes tanár működött a Joseph Polytechnicumon, majd egy év múlva kinevezték a középkori építészet szerkezettani és műtörténeti tanszékére nyilvános rendes tanárnak. A berlini parlament tervpályázatán elismerést aratott művével. A budapesti váci utcai új városháza építésének pályázatán a második díjat nyerte el, az épület végül mégis az ő elképzelései alapján készült el. A Műegyetem régi épületének– ma az ELTE Bölcsészettudományi Karának – a főépülete is az ő alkotása. Műépítészi munkái mellett korának egyik legnevesebb műemlék-helyreállítója is volt; nevéhez fűződik többek között a vajdahunyadi vár, a szegedi ferences, a bártfai és az iglói templom, továbbá a kassai székesegyház restaurálása.
Életét 1881-től az Országház tervezése, majd többszöri áttervezése, felépítése és berendezése, műtárgyakkal való felékesítése töltötte be. 1900-ban erősebb szélütés érte, amely után már nem tudott teljesen felépülni. Élete utolsó hónapjaiban a mestert egy hordszékben vitték az Országház építését ellenőrző körútjain.
Steindl Imre portréja, 1902
Forrás: Országgyűlés Hivatala Műszaki Főosztály Építészeti Osztály Tervtára
Pilisi Neÿ Béla építész, miniszteri tanácsos emlékbeszédének részlete, mely az országházi Steindl Imre-szobor avatásán hangzott el, itt olvasható.
Közzétéve: 2022-08-31 10:30
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.