1944-ben a Szovjetunió megkezdte a későbbi „népi demokratikus” országok felszabadítását. A nyugati hatalmak nem akadályozták a szovjet birodalmi törekvéseket.
2011 nyarán röppent fel a hír, hogy egy budapesti társasház pincéjében hét utazóládában rátaláltak Hegedüs Sándor (Kolozsvár, 1847. ápr. 22. – Bp., 1906. dec. 28.) politikus, miniszter, közgazdász hagyatékára.
Hiánypótló művet vehet kezébe az olvasó, hiszen magyarul eddig még nem jelent meg a hatalom természetrajzát ilyen átfogóan, tisztán feltérképező és egyben izgalmas mű.
Rendkívül hasznos és érdekes könyvet vehet kézbe az olvasó Hajas Barnabás, az ombudsmani hivatal közjogi főosztálya vezetőjének jóvoltából, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen alkotmányjogot és közigazgatási jogot oktat.
A szerző, a Kádár-korszak szakértője, nagy volumenű munkára vállalkozott: 25 éves kutatás összegzéseként írta meg művét a szovjetrendszer magyarországi működéséről.
A tanulmánykötet a közép-európai perjogok elmúlt két évtizedben bekövetkezett változásait, fejlődési tendenciáit mutatja be nagyrészt olyan országok perjogi rendszerein keresztül, melyek a magyar perjoggal közös gyökerekből táplálkoznak és közel állnak a magyar perrendtartási hagyományokhoz.
A mű a közhatalom károkozásáért való polgári jogi felelőssége témakörén belül a bírói hatalom kárfelelősségét vizsgálja, amely az államhatalom kártérítési felelősségének speciális területe.
A mű szerzője a lengyel származású amerikai politológus, politikus, geostratéga, aki 1977 és 1981 között Jimmy Carter amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt.
