Az Országgyűlési Könyvtárban közel húsz éve működő Európai Unió Letéti Gyűjtemény állománya rendkívül gazdag és változatos,az EU működésének minden vonatkozását bemutató kiadványokat kínál a szakterület kutatóinak. A kezdeti időszakban kialakított szabadpolcos elhelyezés rendszere átlátható és logikus, így a dokumentumok önállóan is jól böngészhetők az olvasók által. A 30 témacsoportba egyaránt bekerültek a Luxembourgban működő Hivatalos Kiadótól érkező uniós kiadványok és az Országgyűlési Könyvtár állományába tartozó uniós témájú kötetek is. A Könyvtár a 70-es évektől folyamatosan gyűjti a magyar- és idegen nyelvű szakkönyveket, illetve időszaki kiadványokat, melyek az Európai Unió történetével, intézményrendszerével, jogával és szakpolitikáival foglalkoznak.

Szeptember 3-án hétfőn 9 órától újra nyitva áll a kapu olvasóink előtt, és a megszokott nyitva tartási rendben várjuk régi és új olvasóinkat egyaránt. Jó híreink, hogy a metró hétfőtől ismét megáll a Kossuth téren, illetve a bejárat megközelítése ismét a régi útvonalon történik, vagyis nem kell lemenniük olvasóinknak a Duna szintjére. Új látogatóink itt tájékozódhatnak a könyvtári belépéssel és beiratkozással kapcsolatos tudnivalókról. Szeretettel várjuk Önöket!

Az Országgyűlési Könyvtár 1997-ben azzal a kéréssel fordult az Európai Bizottsághoz, hogy létrehozhassa az Európai Unió Letéti Könyvtárát az intézményben. A kérelem nyomán könyvtárunk 1999-ben kapta meg a letéti státuszt, majd dr. Áder János akkori házelnök 2001 januárjában nyitotta meg a gyűjteményt az olvasók előtt. A Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása előtti időszakban a Könyvtár néhány Európai Dokumentációs Központtal közösen biztosította azt a szakkönyvtári hátteret, ami az uniós szaktájékoztatáshoz szükséges volt az oktatók, hallgatók és uniós információkat igénylő olvasók számára.

Az Országház Könyvkiadó jó időzítéssel éppen ebben az évben, amikor a Szent Korona hazatérésének 40. évfordulóját ünnepeljük, jelentette meg gyönyörű korona-albumát. A könyv bemutatása 2018. március 22-én az Országházban rendezett Szent Korona-konferencia keretében történt.

A 2018. évben megalapításának 150. évfordulóját ünneplő Országgyűlési Könyvtár beszerzési politikájában a jogtudomány már a kezdetektől prioritást élvezett. A művelődésügyi miniszter 1958-ban 164/1958. MM. sz. utasításában az Országgyűlési Könyvtárt országos jellegű tudományos szakkönyvtárnak minősítette és kijelölte a ma is ismert hármas fő-gyűjtőkört: modernkori egyetemes történelem, jogtudomány és politikatudomány. 1974-ben a Minisztertanács Tudománypolitikai bizottságának határozata értelmében az Országgyűlési Könyvtár országos politikai és jogi információs szakközponti szerepkört kapott. Az ezt követő években elkezdődött mind a magyar, mind a külföldi jogi szakirodalom dokumentálása és információs szolgáltatása, majd később a feldolgozott szakirodalom adatbázisba szervezése.

Az Országgyűlési Könyvtár több mint 700 ezer kötetes állományának jelentős része zárt könyvraktárakban helyezkedik el, ahonnan a felhasználók a könyvtári katalóguson keresztül elektronikusan tudják igényelni a dokumentumokat. A raktári elhelyezés mellett azonban mindig is törekedtünk arra, hogy a lehetőségekhez mérten minél nagyobb számú és minél szélesebb tematikát, minél több tudományterületet lefedő szakirodalom álljon szabadpolcon az olvasók rendelkezésére. Jelenleg a Nagy olvasóteremben a könyvtár által kialakított egyedi tematikus csoportosításban közel 40 ezer kötetes kézikönyvtári állományt érnek el az érdeklődő felhasználók, melyet igénylés nélkül, közvetlenül, a polcok előtt állva szabadon böngészhetnek.

​Az Országgyűlési Könyvtár beszerzési politikájában a jogtudomány már az alapítást követően prioritást élvezett. Ez tükröződött az 1894-ben megfogalmazott gyűjtési elvekben, majd további megerősítést nyert a nyomdatermékek tudományos célokra szolgáló köteles példányainak beszolgáltatásáról szóló 1897. évi XLI. tc. kiegészítéséről szóló 1922. évi XX. törvényben és a művelődésügyi miniszter 164/1958. MM. sz. utasításában, amely az Országgyűlési Könyvtárat országos jellegű tudományos szakkönyvtárnak minősítette, és kijelölte a ma is ismert hármas főgyűjtőkört: modern kori egyetemes történelem, jogtudomány és politikatudomány.

Az 1920-as években Magyarország politikai és kulturális életét teljességgel átható revíziós hangulat a törvényhozás könyvtárát is elérte. Az intézménynek saját eszközeivel kellett támogatnia a revíziós politikai célokat és az ezzel kapcsolatos propagandatevékenységet.