Aktuális információk - második sor
Nyitó oldali csempék






Tartalom megjelenítő
Létrehozva 20. 04. 09.
Serédi Jusztinián György, a Pozsony megyei Deáki községben 1884. április 24-én látta meg a napvilágot a Szapucsek család tizedik gyermekeként. 1901-ben öltötte magára a szerzetesi ruhát és kapott új nevet a rendben: elődje, Hollósy Jusztinián csillagász, akadémikus, celldömölki apát után a Jusztinián nevet választották számára. Érettségi után Rómában folytathatta tanulmányait, itt került egyre közelebb az egyházjoghoz, mely meghatározta munkásságát és formálta szemléletét.
Létrehozva 20. 04. 08.
Schwarz Gusztáv 1858. január 1-jén született Pesten. 1911-ben törvényelőkészítő munkája elismeréseként előbb udvari tanácsosi, majd nemesi címet kapott, ekkor vette fel a Szászy-Schwarz nevet.
Létrehozva 20. 04. 06.
Könyvtárunk zárvatartása nem akadályozza meg olvasóinkat abban, hogy továbbra is folytassák kutató munkájukat. Ebben a tájékoztató segédletben az Európai Unió intézményeinek kiadványai és adatbázisai elérésében kívánunk segítséget nyújtani.
Létrehozva 20. 04. 01.
Az összefoglalóban azokból a szabadon elérhető adatbázisokból, honlapokból állítottunk össze egy válogatást, amelyek a külföldi joganyagok kutatásának nélkülözhetetlen forrásait jelentik.
Létrehozva 20. 03. 30.
Könyvtárunk zárvatartása nem akadályozza meg Olvasóinkat abban, hogy továbbra is folytassák kutatómunkájukat. Ebben a tájékoztató segédletben az Európai Unió intézményeinek kiadványai és hivatalos dokumentumai elérésében kívánunk segítséget nyújtani.
Létrehozva 20. 03. 30.
Az elfeledettség homályából „köszön” ránk a 75 éve elhunyt kiváló történetfilozófus, Joó Tibor neve. Írásunkban rá emlékezünk.
Létrehozva 20. 03. 25.
Magyarországon a négy évtizedes pártállami időszakot követően éppen harminc évvel ezelőtt, 1990. március 25-én rendezték meg a szabad, többpárti parlamenti választások első fordulóját.
Létrehozva 20. 03. 24.
A magyar közigazgatás-tudomány legismertebb és nemzetközileg is meghatározó alakja, Magyary Zoltán Magyarországon először, és nemzetközi viszonylatban is az elsők között ismerte fel, hogy a modern társadalmakban a tisztán jogi szempontokkal szemben az szervezésnek és az igazgatásnak van meghatározó szerepe, így a közigazgatás megszervezése komplex társadalomtudományi tudást, tapasztalatokat igényel. Újító szellemű iskolája alapjaiban határozta meg az utókor közigazgatás-tudományi gondolkodását. Alábbi cikkünkben rá emlékezünk.
