​A török hódoltság és a reformáció kora óta az addig nagy többségében katolikus Magyarország felekezetileg heterogén országnak számít. A vallási összetételben bekövetkező változásokat nem kis részben a nemzetiségi kép átalakulása okozta, hiszen a Kárpát-medencében ez a két identitásképző elem szorosan összekapcsolódott. A trianoni békeszerződés alapjaiban változtatta meg az ország felekezeti összetételét, a nemzetiségileg homogénebbé vált országban nőtt a magyarsághoz kapcsolódó felekezetek részaránya.

A trianoni békeszerződés hatása Magyarország életére nemcsak gazdasági és politikai szempontból volt számottevő. Olyan magánjogi viszonyokat, a családi életet érintő kérdéseket is erősen befolyásolt, mint amilyen a házasságok megkötése és felbontása.

Az Országos Gyermekvédő Liga vezetője a nemzetgyűlés elnökével megegyezve, az 1920-as évek első éveiben, a téli hónapokban az Országház főrendiházi szárnyának üres földszinti és félemeleti helyiségeiben szállásolta el az elcsatolt területekről Budapestre érkező, ám lakás híján fűtetlen vasúti kocsikban tengődő családok összesen mintegy háromszáz gyermekét. Jelen írásunkban arra vállalkozunk, hogy feltárjuk e nehéz sorsú gyermekek országházi elhelyezésének történelmi előzményeit és kontextusát.

125 évvel ezelőtt, 1895. november 18-án kelt Ferenc József azon „legfelsőbb elhatározása”, amelyben a kultuszminiszter előterjesztése nyomán az uralkodó engedélyt adott arra, hogy a nők előtt is megnyíljanak bizonyos hazai egyetemek kapui. Wlassics Gyula ugyanazon év december 19-én bocsátotta ki a budapesti és kolozsvári egyetem tanácsához intézett 65.719. számú rendeletét, a nőknek a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi pályára léphetése tárgyában.

Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete létrehozásáról szóló megállapodást 1945. november 16-án fogadták el negyvennégy állam jelenlétében. A szervezet alkotmánya 1946. november 4-én lépett hatályba, miután húsz állam ratifikálta.

Hazánkban a XIX. század második felében – a kiegyezést követően – indultak meg azok a törekvések, melyek a modern polgári igazságszolgáltatás kialakítását tűzték ki célul. A köznyelvben Csemegi-kódexként emlegetett törvény gyökeresen alakította át a honi büntetési és börtönrendszert, legalábbis elméletben. A jogszabályokban leírt rendkívül előremutató rendszer a gyakorlatban már nem tudott hazánkban meghonosodni, mert az anyagi és személyi feltételek nem bizonyultak elegendőnek az egyes elemek megvalósításához. A büntetés-végrehajtás eme felemás reformját szakították meg visszafordíthatatlanul a trianoni békeszerződés okozta területi veszteségek és közigazgatási változások.

75 éve, 1945. november 4-én tartották meg Magyarország második világháború utáni első – és lényegében 45 éven át utolsó – valóban demokratikus választását, amely a legszabadabb körülmények között zajló voksolás volt hazánk addigi történetében.

​Fülöp Áron a székelyföldi Felsőboldogasszonyfalván született 1861. március 15-én, gazdálkodó családban. A székelyudvarhelyi Református Gimnáziumban jeles tanuló gyermeket apja papnak szánta. Rövid útkeresés (először a nagyenyedi teológiai fakultás, majd a pesti orvosi egyetem) után, a budapesti egyetem bölcsészkarán magyar és latin szakon tanult, de német és francia nyelvű előadásokat is hallgatott.