Aktuális információk

Katalóguskeresés - kurzor villog

 

Nyitó oldali csempék

Tartalom megjelenítő

A Blog Évfordulók tartalom.

Concha Győző jogtudós, egyetemi tanár, az MTA tagja és vezető tisztviselője az egyik legnagyobb hatású magyar szakember volt a közigazgatás-tudomány művelői között. Széles látókörű gondolkodó, „homo universitas”, aki tudományos munkásságával megkerülhetetlen tényezővé vált a hazai közigazgatás-tudomány, az alkotmányjog és a később valóban önálló diszciplínává vált politológia világában.
II. Rákóczi György 1621. január 30-án született Sárospatakon. I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna fia 1648. október 11-én vette át a hatalmat, ezt követően pedig kisebb megszakításokkal 1648 és 1660 között tevékenykedett erdélyi fejedelemként. Uralkodása elsősorban balszerencsés lengyel hadjáratáról és az azt követő török-tatár dúlásról maradt emlékezetes, azonban jelen írásban működésének egy kevésbé ismert, ám az erdélyi jogfejlődés, a kodifikációs törekvések szempontjából annál maradandóbb eredményét szeretnénk felidézni.
Közvetlenül a második világháború lezárását követően, a kollektív bűnösség elve alapján Magyarország területéről 1946. január 19. és 1948. június 30. között megközelítőleg 200-220 ezer német nemzetiségű embert telepítettek ki Németországba. A fentebbi eseménysorozatra emlékezve jelölte ki a Magyar Országgyűlés 2012. december 10-én január 19-et a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává. A dátum szimbolikus: 1946-ban e napon hagyta el Magyarországot – egész pontosan Budaörsöt – az első vonatszerelvény, amely az elüldözött német nemzetiségű lakosokat szállította Németországba.
Tessedik Sámuel a magyar felvilágosodás korának egyik legjelentősebb képviselője volt, akinek munkájára egyaránt nagy hatással voltak Rousseau tanai, a felvilágosodás racionalizmusa és a pietizmus gyakorlati vallásossága.
​A török hódoltság és a reformáció kora óta az addig nagy többségében katolikus Magyarország felekezetileg heterogén országnak számít. A vallási összetételben bekövetkező változásokat nem kis részben a nemzetiségi kép átalakulása okozta, hiszen a Kárpát-medencében ez a két identitásképző elem szorosan összekapcsolódott. A trianoni békeszerződés alapjaiban változtatta meg az ország felekezeti összetételét, a nemzetiségileg homogénebbé vált országban nőtt a magyarsághoz kapcsolódó felekezetek részaránya.
A trianoni békeszerződés hatása Magyarország életére nemcsak gazdasági és politikai szempontból volt számottevő. Olyan magánjogi viszonyokat, a családi életet érintő kérdéseket is erősen befolyásolt, mint amilyen a házasságok megkötése és felbontása.
Az Országos Gyermekvédő Liga vezetője a nemzetgyűlés elnökével megegyezve, az 1920-as évek első éveiben, a téli hónapokban az Országház főrendiházi szárnyának üres földszinti és félemeleti helyiségeiben szállásolta el az elcsatolt területekről Budapestre érkező, ám lakás híján fűtetlen vasúti kocsikban tengődő családok összesen mintegy háromszáz gyermekét. Jelen írásunkban arra vállalkozunk, hogy feltárjuk e nehéz sorsú gyermekek országházi elhelyezésének történelmi előzményeit és kontextusát.
125 évvel ezelőtt, 1895. november 18-án kelt Ferenc József azon „legfelsőbb elhatározása”, amelyben a kultuszminiszter előterjesztése nyomán az uralkodó engedélyt adott arra, hogy a nők előtt is megnyíljanak bizonyos hazai egyetemek kapui. Wlassics Gyula ugyanazon év december 19-én bocsátotta ki a budapesti és kolozsvári egyetem tanácsához intézett 65.719. számú rendeletét, a nőknek a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi pályára léphetése tárgyában.

Bannerek

Olvasói fiók

Hungaricana

Országház Könyvkiadó

MPGY

DTT

Muzeális

Soltész bibliográfia

Steindl

Fotótár

Kisebbség - v5

ADT logo

Vr séta - v1