1922. szeptember 1-jén jelent meg az Országos Törvénytárban az 1922. évi XX. törvénycikk, melynek első paragrafusa a kötelespéldányban részesülés jogát a Nemzetgyűlés Könyvtárára is kiterjesztette.

1947. augusztus 31-én tartották Magyarország második világháborút követő utolsó legalább részben szabadnak tekinthető törvényhozási választását, amelynek eredményére támaszkodva azonban már megkezdhette berendezkedését a kommunista rendszer.

Augusztus, a nyár utolsó hónapja több szempontból is fontos a Kárpát-medencében élők számára. Bár elsőként legtöbbünknek az államalapítás alkalmából rendezett augusztus 20-i ünnepségek jutnak eszébe, – miközben élvezzük a szünidő utolsó felhőtlen pillanatait – érdemes felelevenítenünk a természettel szorosabb kapcsolatban élő eleink nyárvégi hagyományait is, melynek segítségével más megvilágításba helyezhetjük az év eme időszakát.

„Az ügyész a feljelentések gomolyában óvatosan keresendi a szálak végeit, nyomoz, de nem üldöz, s a meglelt ösvényen való továbbhaladást a törvény által hivatott bírósági közegnek engedi át.”

A fenti sorok a ma 125 éve elhunyt Kozma Sándortól, a magyar államügyészség megteremtőjétől és szervezőjétől, az első magyar államügyésztől származnak.

250 éve, 1772. augusztus 5-én került sor a 16. század óta államközösségként létező Lengyel Királyság és Litván Nagyfejedelemség területének első felosztására a szomszédos nagyhatalmak: az Orosz Birodalom, a Porosz Királyság és a Habsburg Birodalom között.

Ma már a tudományos világ és a közvélemény jelentős része egyetért abban, hogy az ipari forradalom óta nagyrészt emberi tevékenység által előidézett klímaváltozás zajlik a Földön, amely a korábban végbement lassú és fokozatos éghajlatváltozásokhoz képest egyértelműen gyorsabb és kiszámíthatatlanabb változásokat okoz a bolygó időjárásában és ökoszisztémájában. E változásokat pedig mindannyian saját bőrünkön érezzük, különösen a nyári hőhullámok és szárazság idején.

60 éve, 1962. június 29-én nyitották meg a Magyar Országgyűlések Írásai gyűjteményt, amely ezt a nevet 1991-ig viselte. A könyvtárban összegyűjtött országgyűlési dokumentumok mennyisége és az azokból való szakszerű tájékoztatás igénye tette szükségessé a tematikus különgyűjtemény kialakítását.

Az elmúlt mintegy 75 év során összesen több mint 1 millió főt számláló, az ENSZ zászlaja alatt dolgozó civil és szakszemélyzet járult hozzá a szervezet béketámogató műveleteinek sikeréhez. Az ENSZ békefenntartó missziói – bár a kezdetektől számos kritika is éri azokat – az elmúlt évtizedek során eredményesen küzdöttek a válság sújtotta régiók legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportjainak védelméért, jelentősen csökkentve ezzel a fegyveres konfliktusok áldozatainak számát.