Aktuális információk

Katalóguskeresés - kurzor villog

 

Nyitó oldali csempék

Tartalom megjelenítő

A Blog Évfordulók tartalom.

A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896. évi XXXIII. törvénycikk, melyet az Országos Törvénytárban 1896. december 22-én hirdettek ki, a hazai perjog történetében mérföldkőnek számít. A törvény jogtörténeti jelentősége abból fakad, hogy azt megelőzően a hazai bűnvádi perjog évszázadokon át kodifikálatlan maradt, a számos jogforrásból táplálkozó perjogi joganyag területileg és személyileg is megosztott, partikuláris volt.
Pulszky Ágost neves jogtudós, politikus, országgyűlési képviselő, valamint a Képviselőház Könyvtárának lelkes támogatója 1846. július 3-án született Bécsben Pulszky Ferenc nagyobbik fiaként.
Az 1896-os millenniumi ünnepségek Magyarország fennállásának ezredik (millenniumi) évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat volt országszerte 1896. május 2. és október 31. között. Az 1867. évi kiegyezés után dinamikusan fejlődő Magyarországon az 1880-as években merült fel a gondolat, hogy ünnepeljék meg a honfoglalás ezredik évfordulóját.
Magyarországon az 1867-es kiegyezés után kezdődött meg a polgári államszervezet és jogrend kiépítése, a kiegyezés szabta közjogi keretek megteremtették az igazságügyi szervezet átalakításának lehetőségét is.
125 évvel ezelőtt, 1896. május 2-án nyitotta meg kapuit az Ezredéves Országos Kiállítás, a Honfoglalás millenniumának évében tartott rendezvénysorozat egyik legfontosabb eseménye. A Városligetben 520 ezer négyzetméteren berendezett, fél éven át megtekinthető nagyszabású kiállítást az uralkodó, I. Ferenc József osztrák császár és a magyar király nyitotta meg.
1861. április 22-én született Pesten. Édesapja Tisza Kálmán, a dualizmus korszakának meghatározó miniszterelnöke (1875-1890). Budapesten, Berlinben és Heidelbergben tanult jogot és közgazdaságtant. Politikatudományból doktorátust is szerzett.
1821. március 2-án született Bérczy Károly író, újságíró, akadémikus. Nevéhez fűződik az első magyar sportlap megalapítása 1857-ben, emellett nyelvújítóként is jeleskedett: neki köszönhetjük „mezőny” és „lőtávol” szavunkat.
A modern magyar jog kiépülése 1861-től indult meg hazánkban, melynek első és egyik legfontosabb mérföldkövét az 1861. január 23-tól március 4-ig ülésező Országbírói Értekezlet munkájának eredményeként megalkotott Ideiglenes Törvénykezési Szabályok jelentették.

Bannerek

Olvasói fiók

Hungaricana

Országház Könyvkiadó

MPGY

DTT

Muzeális

Soltész bibliográfia

Steindl

Fotótár

Kisebbség - v5

ADT logo

Vr séta - v1