Halbschuh (Irányi) Dániel 1822. február 24-én született a Szepes megyei Toporcon. Édesanyja nemesi származású Czapkay Zsófia Cecília, édesapja ágostai hitvallású evangélikus lelkész volt. Dániel Eperjesen, Késmárkon és Rozsnyón végezte el gimnáziumi tanulmányait, majd Eperjesen, az Evangélikus Kollégiumban bölcsészetet és jogot hallgatott. Diáktársai közül kitűnt lelkesedésével a magyar nyelv megismerése és a politika iránt. Tizenhét évesen könyvtárnoka lett az eperjesi magyar társaságnak, a Magyar Nyelvmívi Intézetnek. Jogi tanulmányait Pesten fejezte be, ekkor magyarosította nevét Irányira. Szoros kapcsolatot alakított ki Kossuthtal és a szabadelvű párt több vezető emberével. Közben letette a köz- és váltóügyi vizsgát, és egy ügyvédi irodában kezdett el dolgozni.

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a főgyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére.

Rovatunkban szeretnénk az olvasók, a kutatók figyelmébe ajánlani a 2021-ben beszerzett külföldi könyveink közül néhány olyat, amelyek minden bizonnyal számot tarthatnak az e tudományterületekkel foglalkozók érdeklődésére. Ezúttal az Egyesült Nemzetek Szervezetével foglalkozó köteteink közül ismerhetnek meg néhányat. A könyvek bibliográfiai adatait a borítóképre kattintva tekinthetik meg.

Vályi Gábor 1922. február 18-án született polgári családban Szombathelyen. 1940-ben érettségizett szülővárosában a Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnáziumban. Ekkor már a zsidótörvények miatt egyetemre nem vették fel, így a budapesti Magyar Optikai Művekben műszerész lett. 1943 októberétől 510 napig munkaszolgálatosként végigjárta Erdély, Lengyelország és Szlovákia harctereit, majd 1945 februárjában megszökött a munkatáborból, és hamis papírokkal egy osztrák gépgyárban dolgozott 1945 májusáig. Visszatérése után Pesten beiratkozott a Külügyi Társaság diplomáciai tanfolyamára, melynek elvégzése után 1946 végén helyezkedett el a Külügyminisztériumban, ahol 1955-ig a sajtóosztály munkatársaként, majd osztályvezetőjeként dolgozott. 1955-től hét évig a Corvina Kiadó irodalmi vezetője volt, közben esti tagozaton végezte az ELTE Bölcsészkar művészettörténet és muzeológus szakát, ahol 1960-ban diplomázott.

„Kevés ága van a magyar jognak, amelyen Dárday szellemi munkája nyomot ne hagyott volna.” Így emlékezik nekrológjában a Jogtudományi Közlöny szerkesztősége az 1933. február 8-án elhunyt jogtudósra annak a lapnak a hasábjain, amelynek Dárday Sándor volt az alapítója, s amelynek élete végéig – több, mint 50 éven keresztül – szerkesztője, majd főszerkesztője maradt. „Abban a korszakban, amelyet Horvát Boldizsár, Csemegi, Kozma Sándor és Szilágyi Dezső nevei fejeznek ki, Dárday Sándor a magyar jog építőmestereinek első rendjében vette ki részét a munkából.”

Mi az equity helye és szerepe az angol jogban? Mit tartalmaz a „Nagy Ming Törvénykönyv”? Mik a skandináv jogok jellegzetességei? Melyek a francia jog főbb intézményei?
Többek között ezekre az izgalmas kérdésekre is választ kapunk azokból a magyar és idegen nyelvű kötetekből, amelyek a könyvtár Nagy olvasótermének jogi kézikönyvtárában kialakított, a világ jogrendszereit, jogi kultúráit bemutató szekcióban kaptak helyet.

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a főgyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére.

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a főgyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére.