Aktuális információk

Kedves Olvasóink!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy az egyes intézmények veszélyhelyzeti működéséről szóló 353/2022. (IX. 19.) Kormányrendelet alapján az Országgyűlési Könyvtár helyiségeiben a fűtés útján biztosított léghőmérséklet nem haladhatja meg a 18 Celsius-fokot.

Katalóguskeresés - kurzor villog

 

Nyitó oldali csempék

Tartalom megjelenítő

Az államalapítást követő első évszázadokban a királyoknak nem volt állandó székhelyük. Voltak azonban olyan helyek, amelyek nagy jelentőséggel bírtak, például Székesfehérvár – koronázási város, több uralkodó temetkezési helye – vagy Esztergom, a magyar egyház központja. Később vált Óbuda is központtá, a XIII. század első felétől évente tartottak itt kormányzati és bíráskodási ülésszakot.

A Respublica et status Regni Hungariae (a továbbiakban: Respublica, [Leyden]: Ex officina Elzeviriana, 1634. 330, [1] p.)1 című kötet 1634-ben jelent meg Leidenben, a mai Hollandia (akkor: Holland Köztársaság) területén, a híres Elzevier-család kiadásában. A 330 oldal hosszúságú, latin nyelvű munka – ahogyan a címéből is sejthető – a kor Magyarországának politikai, gazdasági és földrajzi leírását tartalmazza. Modern kifejezéssel élve országismertetőként szolgált.

A nemzetek közötti együttműködésnek a 19. századig visszanyúló hagyományai vannak, ám kezdetben e szerveződések egyes szakterületeken való közös koordinációt, az egységes szabályozást szolgálták, a nemzetek között (illetve azok fölött) létrejövő szervezetek céljai eleinte ritkán emelkedtek politikai szintre.

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a főgyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére.

Rovatunkban szeretnénk az olvasók, a kutatók figyelmébe ajánlani a 2021-ben beszerzett külföldi könyveink közül néhány olyat, amelyek minden bizonnyal számot tarthatnak az e tudományterületekkel foglalkozók érdeklődésére. Ezúttal könyvtárunk mellékgyűjtőköri tematikáival foglalkozó köteteink közül ismerhetnek meg néhányat. A könyvek bibliográfiai adatait a borítóképre kattintva tekinthetik meg.

Sulyok Dezső 1897. március 28-án született a Veszprém vármegyei Simaházapusztán, amely közigazgatásilag Adásztevel községhez tartozott. A pápai járásban lévő község túlnyomó többsége református, a környéken jól ismert Sulyok família viszont római katolikus volt.

550 évvel ezelőtt hunyt el Janos Pannonius, aki „mindenki másnál messzebbrehatóan sugározta szét Mátyás humanista udvarának dicsőségét.”

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a főgyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére.

Rovatunkban szeretnénk az olvasók, a kutatók figyelmébe ajánlani a 2021-ben beszerzett külföldi könyveink közül néhány olyat, amelyek minden bizonnyal számot tarthatnak az e tudományterületekkel foglalkozók érdeklődésére. Ezúttal a parlamentarizmussal foglalkozó köteteink közül ismerhetnek meg néhányat. A könyvek bibliográfiai adatait a borítóképre kattintva tekinthetik meg.

Irinyi József 1822. március 13-án, a Bihar megyei Albison, született, Irinyi János mezőgazdász és Jánossy Róza negyedik gyermekeként. A család egy másik neves személyiséget is adott az országnak, hiszen József bátyja, Irinyi János amellett, hogy feltalálta a gyufát, és megalapította az első gyufagyárat, őt bízta meg Kossuth a szabadságharchoz szükséges ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával.

Bannerek

Olvasói fiók

Hungaricana

Országház Könyvkiadó

MPGY

DTT

Muzeális

Soltész bibliográfia

Steindl

Fotótár

Kisebbség - v5

ADT logo

Vr séta - v1