Aktuális információk - második sor
A könyvtár a húsvéti ünnepekre való tekintettel 2024. március 29. és április 1. között zárva tart.
Kellemes ünnepeket kívánunk önöknek!
Nyitó oldali csempék
Tartalom megjelenítő
Az Országház Könyvkiadó jó időzítéssel éppen ebben az évben, amikor a Szent Korona hazatérésének 40. évfordulóját ünnepeljük, jelentette meg gyönyörű korona-albumát. A könyv bemutatása 2018. március 22-én az Országházban rendezett Szent Korona-konferencia keretében történt.
A kötet szerzője Tóth Endre régész, koronakutató, a történettudomány kandidátusa, az MTA doktora – aki már első szemináriumi dolgozatát is a koronázási jelvényekről írta –, több évtizedes kutatásait összegzi ebben a műben. Ő az egyike azoknak a kiválasztottaknak, akik érinthették a Szent Koronát:
„…miután előszöra kezembe vettem, hát, bizony megható élmény volt […] azután másfél hónapon keresztül minden nap megismétlődött, körülbelül napi öt órában, mikor Szelényi Károly a fotókat készítette a koronáról […] a korona keresztcsúcsától az aljáig olyan részleteket láthattam, amiket előttem soha senki sem…”
A könyv elsődleges célja a koronázási jelvények pontos tárgyi leírása, ezt szolgálja a több mint száz csodálatos, modern technikával készült, új fénykép. A kiváló minőségű nagyítások a korábbiaknál sokkal nagyobb részletgazdagsággal ábrázolják az ereklyéket. Az illusztrációk minden apróságot jól megmutatnak, a díszítések különféle módozataitól a zománcképek legkisebb részletéig minden titokba beavatják az olvasót. Teljes szépségében láthatjuk a korona mellett a jogart, az országalmát, a koronázási kardot és a koronázási palástot, amely valóban XI. századi emlék, és amelyről igen részletes tanulmányt olvashatunk.
Természetesen a vizuális élmény mellett megismerkedhetünk a koronakutatás érdekes problematikájával is, hiszen az album egy kutatástörténeti összefoglalóval kezdődik. A szerző főként Deér József 1966-ban Bécsben megjelent monográfiája megállapításait elemzi. A magyar történelemnek sok, máig vitatott eseménye van, de talán a Szent Korona keletkezésével kapcsolatos elméletek a legszerteágazóbbak. Mikor és kik készíthették? Egységes vagy különböző elemekből összeállított?Volt-e Szent István királyunk fején? Mitől ferdült el a kereszt? Mi volt a lecserélt képek helyén eredetileg? Miért nem ábrázolták a Szent Koronát? A jelvények tárgytörténetén túl megosztja a kutatókat a koronaküldés kérdése, az egyes koronázások szertartásrendje, a koronában megtestesülő eszmeiség. Tóth Endre bizonyító erejű adatok felsorakoztatásával, mélyreható elemzésekben próbál választ adni a kérdésekre.
A fennmaradt források alapján a magyar uralkodók törvényes megkoronázásának több feltétele volt: az uralkodót a Szent Koronával kellett megkoronázni, a szertartást az esztergomi érseknek kellett végezni, a ceremóniát Székesfehérváron kellett megtartani, illetve egyes leírások szerint nevezetes ünnepen kellett történnie. Ha valamelyik uralkodó koronázásakor távol volt a Szent Korona, akkor komoly legitimitási problémákkal kellett megküzdeni, mint például Károly Róbert vagy I. Ulászló esetében. A magyarság a nemzeti ereklyét mindenkor Szent István koronájaként tisztelte, és az új uralkodót mindig Szent István öltözetében avatták.
A századok során az ereklyéhez kötődő Szent Korona-eszme nemzettudatunk és közjogi gondolkodásunk meghatározó elemévé vált. A rengeteg viszontagságot megélt, de máig fennmaradt Szent Korona és a koronázási jelvények sorsa teljesen összefonódott a magyar történelemmel, számtalan veszély fenyegette az eltelt évszázadok alatt, sokszor kellett külföldre menekíteni (lásd a Rubicon folyóirat 2018/7-8. tematikus számát: A Szent Korona hazatérései). A Szent Korona és a koronázási ékszerek végül 33 évi amerikai tartózkodás után 1978. január 6-án tértek haza. Az amerikai szakmai delegáció vezetője, Victor Covey így emlékezett az eseményre: „Fogalmam sem volt arról, mennyire szent számukra ez a tárgy. Az emberek letérdeltek az út mentén, ahogy elhaladt mellettük. Rendkívül fontos volt számukra ez a tárgy. Olyan volt, mintha fény vette volna körül. Hihetetlen volt! Sugárzott ezekre az emberekre.” (Glant Tibor: A Szent Korona amerikai kalandja és hazatérése, Debrecen: Egyetemi Kiadó, 2018.)
A magyar Szent Korona – Európa legrégibb felségjelvényeinek egyike – 2000. január 1-jén került elhelyezésre az Országház Kupolacsarnokában. Az ezeréves államiságot és a nemzet egységét jelképező ereklyénket évente több százezer látogató keresi fel. Akik nem jutnak el a korona megtekintésére, azoknak Tóth Endre kötete varázsolhatja otthonába a legértékesebb nemzeti kincseket.
A kötetbe belelapozhat, illetve kedvezményes áron megrendelheti a kiadó saját oldalán:
http://orszaghazkonyvkiado.parlament.hu/a-magyar-szent-korona-es-a-koronazasi-jelvenyek