Szent István-napi egyházi beszédek a könyvtár állományában Ma augusztus 20-ára elsősorban az államalapítás ünnepeként gondolunk, ám hosszú évszázadokon át e jeles nap csupán a katolikus naptárban szerepelt, így mindenekelőtt az egyház, azon belül is a katolikus felekezet liturgikus rendjébe illeszkedett.

Szent István emlékezete az államalapítás óta számtalanszor átalakult, mindig tükrözve az adott kor társadalmi értékrendjét és az uralkodók politikai szándékait. Számunkra szinte elképzelhetetlen, hogy egészen a 18. századig nem is beszélhetünk István-kultuszról a magyarság széles rétegei körében, bár a katolikus egyház mindvégig kitartóan ápolta az 1083. augusztus 20-án szentté avatott uralkodó emlékét. Politikai célokra István személyét először Mária Terézia használta sikerrel, amikor a magyar rendek megbékítése céljából augusztus 20-át az egyházi mellett állami ünneppé is nyilvánította, a Szent Jobbot pedig hazahozatta Raguzából (a mai Dubrovnik) Magyarországra. A 19. század elején József nádor formalizálta a naphoz kapcsolódó körmenet szabályait, és az állami főméltóságok számára kötelezővé tette az azon való részvételt. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlás éveiben a független magyar államiságra utaló szimbolikája miatt Szent István nevét sem említhették nyilvánosan Magyarországon, ám a kiegyezés új lendületet adott az ünneplésnek. Ezt követően az augusztus 20-diki ünnepségek jelentősége és fénye folyamatosan nőtt, a körmenetek pedig évről évre több látogatót vonzottak. A Szent István-kultusz a két világháború között, a Horthy-korszakban érte el csúcspontját, amikor az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszus révén nemzetközi figyelmet is kaphatott államalapító királyunk személye.

Világi és össztársadalmi népszerűségük ellenére az augusztus 20. körüli ünnepségek egészen a kommunista hatalomátvételig megőrizték markáns egyházi színezetüket, így ezen a napon, illetve előtte és utána egymást érték a Szent István tematikájú szent- és példabeszédek a hazai templomokban, melyeken keresztül a prédikátorok a mindenkori hívők közössége felé igyekeztek erkölcsi útmutatást megfogalmazni. A 19. század folyamán számos ilyen egyházi beszéd nyomtatásban is megjelent a szélesebb közönség okulására. Ezek közül több az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményében is megtalálható Ghyczy Ignác neves könyvgyűjtő és országgyűlési képviselő hagyatékának részeként. Ezek közül az egyik legkorábbi 1804-ből való, és Nedeczky Károly, Zala vármegyei főesperes szájából Bécsben hangzott el (Nedeczky Károly: Szent István, Első Apostoli Magyar Király: Isten és Embereknél Szerelmes. [Wien.] Bétsben: Haykul Antal Betűivel, 1804). A prédikációban István keresztényi hitét és emberszeretetét állítja példaként a hallgatóság elé. A költőként is ismert plébános Pázmándi Horváth Endre 1821-ben szintén Bécsben méltatta Szent István történelmi jelentőségű apostoli munkásságát, melyek helyet adtak a magyarságnak a keresztény Európában (Pázmándi Horváth Endre: Ditsőséges Szent Istvánnak Magyar Ország Első Királlyának és Apostolának Tiszteletére Intézett Beszéd, Mellyet Bétsben 1821-dik Esztendőben Mondott Horvát András. [Wien.] Bétsben: Pichler Antal Betűivel, 1821). Müller Károly tatai plébános 1835-ös igehirdetésének (Müller Károly: Szent István Első Apostoli Magyar Király' Bölcs Országlását A' Nemzet ünnepén Hirdette A' T. T. Kaputzínus Szerzet' Templomában 1835-dik év… [Wien] Bétsben: Nyomtattatott: Sollinger J. P. Betűivel, 1835) jelentőségét az adja, hogy a „nemzet” és „haza” kifejezések gyakori használata által már tetten érhető benne a reformkor ébredő nacionalizmusa, melyben a későbbi évtizedek során Szent István alakja és legendáriuma egyre növekvő szerepet játszott. A szónok István keresztény értékek szempontjából kiemelkedő tetteit és uralkodói erényeit bemutatva hangsúlyozza az augusztusi ünnepségsorozat jelentőségét, amely az emlékezés lehetősége mellett a közösség erősítését is szolgálja, és iránymutatást ad a mindennapokban arra, hogy hogyan vihetjük tovább István szellemi és erkölcsi örökségét.

Az említett művek elektronikus formában is elérhetők a Ghyczy Ignác halálának 150. évfordulója alkalmából digitalizált, a hagyaték 150 kötetét felvonultató gyűjteményünkben: https://go.ogyk.hu/ghyczy-150

Felhasznált irodalom:
Romsics Ignác: A Szent István-hagyomány és augusztus 20-a. In: Szép Szó, a Népszava kulturális és társadalomkritikai melléklete, 2010. augusztus 21. pp. 1-2.