Aktuális információk

Kedves Olvasóink!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy az egyes intézmények veszélyhelyzeti működéséről szóló 353/2022. (IX. 19.) Kormányrendelet alapján az Országgyűlési Könyvtár helyiségeiben a fűtés útján biztosított léghőmérséklet nem haladhatja meg a 18 Celsius-fokot.

Katalóguskeresés - kurzor villog

 

Nyitó oldali csempék

Tartalom megjelenítő

Vissza Könyvtár, ami összeköt – A harmadik hét

Az ösztöndíjprogram harmadik hetének első napját az Országos Széchényi Könyvtár megismerésével töltötték a könyvtárosok. Gerencsér Judit általános főigazgató-helyettes fogadta a csoportot, röviden bemutatta a könyvtárat, majd a résztvevők bebarangolhatták az épületet, és megismerkedhettek az intézmény történetével. Hallottak az intézményben folyó digitalizálási munkáról, majd a könyvtár raktárhelyiségeibe is bepillanthattak. A restaurátorműhelyben az Állományvédelmi és Restauráló Osztály vezetője beszélt tevékenységükről, illetve bemutatták, hogyan állítanak helyre egy szakadozott dokumentumot helyben öntött papírral. A Digitalizálási Osztály vezetője segítségével működés közben láthatták a különféle szkennereket, illetve megnézhették a speciális bánásmódot igénylő dokumentumok fotózását. A Kötelespéldány és Kiadványazonosító Osztály vezetője segítségével megismerkedhettek a könyvtárban folyó gyűjteményszervező tevékenységgel, különös tekintettel a kötelespéldányok átvételére és továbbosztására. A Digitális Bölcsészeti Központ Digitális Filológiai és Webarchiválási Csoportjánál tett látogatás alkalmával a kollégák részletesebben hallhattak a DBK történetéről és tevékenységéről, illetve a DBK által használt Transkribus nevű szövegfelismerő szoftver működéséről, de természetesen a webarchiválásról is sok mindent megtudhattak a könyvtárosok. Ezután Fehér Miklós, a Könyvtári Intézet igazgatója mutatta be a szervezet tevékenységét, szolgáltatásait és programjait. A tartalmas nap zárásaképpen a Széchenyi család néhány tagját bemutató játékot próbálhatták ki a program résztvevői.

Kedden délelőtt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Központi Könyvtárában Mészáros Zoltán, a könyvtár főigazgatója fogadta az ösztöndíjprogram résztvevőit, majd a “Könyvtár, ami összeköt” program egyik régebbi résztvevője az egyetem és könyvtár történetének főbb állomásait mutatta be. Részletezte a könyvtár főbb szolgáltatásait, a főbb gyűjteményeket, valamint beszélt a Közszolgálati Tudásportál repozitóriumról, amely a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen keletkezett, a képzéssel és kutatással kapcsolatos, valamint az Egyetem és jogelőd intézményeinek történetével összefüggő digitális dokumentumok adattára. A könyvtárosok megtekinthették a 20. század második felének legnagyobb hatású magyar hadtörténészének, Perjés Gézának a hagyatéki gyűjteményét a róla elnevezett olvasóteremben, majd a könyvtár egyes olvasótermeit és az egyetemi kápolnát is lehetőségük volt megnézni. A délelőtti programot a Ludovika Akadémia Történeti Kiállításának megtekintése zárta.

Délután a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban folytatódott a programsorozat, amelyet dr. Fodor Péter főigazgató előadása nyitott meg. Előadásában a könyvtár történetének főbb fordulópontjait, a FSZEK hálózatát és fejlesztési programjait, a könyvtár stratégiai tervét és annak megvalósítását szemléltette, illetve tájékoztatott a Budapest Könyvfőváros 2023 elnevezésű programról is. Farkas Ferenc, a Központi Könyvtár igazgatója, a Wenckheim-palotában működő főépület külső megtekintése és történetének rövid bemutatása után a nyolc szinten elhelyezkedő olvasói terekben, illetve raktárban kalauzolta végig a könyvtárosokat. Az első szinten működő, egyedi tervezésű Sárkányos Gyerekkönyvtár, valamint a sárkányos udvar megtekintése után a körút a Központi Könyvtár következő szintjein folytatódott, a vendégek láthatták a Budapest Gyűjteményt, a Fogadótermet, az Arany szalont, az Ezüst szalont, a Kis és Nagy báltermet, a Tükörfolyosót, a Bölcseleti és Művészeti olvasótermet, valamint az előcsarnokot és a császárlépcsőt. A program a nyolcadik szinten lévő Zenei Gyűjteményben tett látogatással zárult.

Szerdán a könyvtárosok a muzeológusokkal együtt az új Néprajzi Múzeumba voltak hivatalosak, ahol egy tartalmas tárlatvezetésen vehettek részt. A múzeum márciusban foglalta el új otthonát a városligeti impozáns épületben. A „Megérkeztünk” című időszaki tárlat is ezt a beköltözés utáni állapotot érzékelteti, nemcsak a kiállítás címével, hanem a látványban is. A Néprajzi Múzeum idén ünnepli létrejöttének 150 éves évfordulóját, erre reflektál a tárlat elején elhelyezett képernyős vetítés, ahol a múzeum történetét archív fotókon keresztül követhetjük végig. A kiállítás rendezői elve meglehetősen eltér a megszokottól. A kiállított tárgyakat nem kronologikus vagy földrajzi rendben, hanem tematikus csoportokban helyezték el, ezzel felvonultatva minden gyűjteményből egy-egy tárgyat, ami a múzeum egészét képviseli.
Délután az Országgyűlési Könyvtárban dr. Redl Károllyal beszélgettek az eddigi tapasztalatokról és benyomásokról. Az igazgató úr mesélt a program kialakulásáról és arról az erős hálózatról, ami az elmúlt tíz év során a résztvevők között felépült.

Csütörtökön a könyvtárosok és a muzeológusok Székesfehérvárra látogattak el. A nap első felében a Vörösmarty Mihály Könyvtár két központi épületét nézték meg Horváth Adrienn igazgatóhelyettes vezetésével. A csapat a könyvkötők munkájába is bepillanthatott, majd megismerhette a gyerekkönyvtár tevékenységét és azon közösségépítő, olvasásnépszerűsítő módszereket, melyekkel a helyi közösséget sikerült megszólítani, mind az online, mind az offline térben. A csapat áttekintést kapott a könyvtár webarchiválási projektjéről is. Az OSZK-ban zajló webarchiváló munka nyomán a könyvtár létrehozott egy Aranybulla-webarchívumot. A jelenleg mintegy hatszáz tételt számláló gyűjtemény az Aranybullához kötődő internetes anyagokat tartalmazza, a történelmi vonatkozású és az emlékév kapcsán született tartalmakkal.

Ebéd után a könyvtárosok a Fejér Megyei Levéltárba látogattak el, ahol Gulyás Anita igazgatóhelyettes mutatta be az intézményt. Az 1800-as évekbeli épület egykor a Ferenc József Nőnevelő Intézethez tartozott. Az épületséta az egykori kápolna terméből indult, ahol jelenleg egy időszaki kiállítás látható a magyar szocializmus éveiről. Ezt követően a látogatók megnézhették a raktárhelységeket, a pincét és a könyvtári részt is. A gyűjtemény fontos részét képezik a törvényszéki iratok, az építési tervdokumentációk, az anyakönyvi másodpéldányok, emellett fényképek, aprónyomtatványok, térképek találhatóak a gyűjtemények között.

Pénteken Egerbe látogattak a kollégák, ahol a Bródy Sándor Városi és Megyei Könyvtárban tölthettek el egy napot. A vendégeket az igazgatónő, Tőzsér Istvánné Géczi Andrea kalauzolta végig a csodálatos olvasói terekben.

A nemrégiben felújított, a klímatudatosság jegyében működő könyvtár a nagypréposti palotában található, ahol nagyszerű példáját láthatjuk a modern könyvtári berendezés a késő barokk palota tereivel való összehangolására. A központi könyvtárban az igazgatónő mesélt a könyvtár történetéről és az általuk végzett igen sokrétű munkáról, hiszen saját olvasóik kiszolgálása mellett – megyei könyvtár lévén – a Heves megyei vidéki könyvtárak munkáját is segítik. Délután egy séta során a könyvtárosok megtekinthették a város ikonikus épületeit, köztük az Egri Líceumot. A séta célja a Bródy Sándor Városi és Megyei Könyvtár gyerekkönyvtára volt, mely a város ifjúsági központjában kapott helyet. Itt a gyerekkönyvtárosok igen különleges, ún. szöveg nélküli könyvekkel várták a látogatókat, akik különféle képes könyvekre láthattak példát, és akik egy közös foglalkozás erejéig maguk is beleláthattak ezeknek a „Silent book”-oknak a varázslatos világába. Az ifjúsági központból a helyi pláza felé indultak, ol a Pláza Könyvtárat nézték meg. Az egri kirándulás élményekben gazdag napját az érseki kertben tett séta zárta.

 

Bannerek

Olvasói fiók

Hungaricana

Országház Könyvkiadó

MPGY

DTT

Muzeális

Soltész bibliográfia

Steindl

Fotótár

Kisebbség - v5

ADT logo

Vr séta - v1