Aktuális információk

Katalóguskeresés - kurzor villog

 

Nyitó oldali csempék

Tartalom megjelenítő

60 éve nyitották meg az országgyűlési dokumentumok külön-gyűjteményét

60 éve, 1962. június 29-én nyitották meg a Magyar Országgyűlések Írásai gyűjteményt, amely ezt a nevet 1991-ig viselte. A könyvtárban összegyűjtött országgyűlési dokumentumok mennyisége és az azokból való szakszerű tájékoztatás igénye tette szükségessé a tematikus különgyűjtemény kialakítását. A könyvtár akkori igazgatója, Vértes György a gyűjtemény felállításakor így összegezte munkájuk eredményét: „[…] a különféle raktári helyekről összegyűjtött kb. 3300 kötetnyi országgyűlési könyvanyag szakolvasóteremben, szabadpolcos rendszerű, áttekinthető időrendi raktározással, a helyszínen katalógus, kézikönyvtár és szaktájékoztatás lehetőségével az országos szakkönyvtári [...] követelményeknek megfelelően szakszerűen és kényelmesen váljék hozzáférhetővé az országgyűlési képviselők és tudományos kutatók számára.”[1] A gyűjtemény létrehozását az Országgyűlés 1956. évi 1. számú határozatában kifejezett célkitűzés is elősegítette, amelynek lényege, hogy az országgyűlési képviselők tanulmányozhassák a munkájukkal összefüggő irodalmat[2].

A Magyar Országgyűlések Írásai gyűjtemény előbb a Kossuth képről elnevezett félemeleti körfolyosón kapott helyet.

A könyvtár fennállásának 100. évfordulóján, 1968-ban Kállai Gyula az országgyűlés elnöke a gyűjtemény dokumentumait nézi

Az 1868-ban megalapított könyvtár folyamatosan gyűjtötte a már hivatalosan kiadott parlamenti dokumentumokat. A naplókon, irományköteteken kívül költségvetések, zárszámadások, mutatók, országgyűlési almanachok, házszabályok, ügyrendek, név- és lakjegyzékek, bizottsági tagságok jegyzékei találhatók a gyűjteményben, melynek létrejöttének körülményei is mutatják, hogy a képviselői munka során egy-egy kérdés kapcsán elengedhetetlenül szükséges az Országgyűlés korábbi tevékenységének és az ahhoz kapcsolódó dokumentumoknak az ismerete.

„Még a régi országgyűléseknek naplói is hiányoznak innen, pedig ezen magyar országgyűlések, mint ama még régibb törvényhozások folytatásának naplói tekintetében igen sokszor szükség lehet helybeli kézi használat végett is arra, hogy a régi magyar országgyűlések naplói meglegyenek." – hívta fel a figyelmet Ugron Gábor erdélyi képviselő hozzászólásában a képviselőház 1893. január 21-i ülésén, amelyen a könyvtári bizottság beszámolóját tárgyalták a könyvtár előző és folyó évben lévő beszerzéseiről, bevételeiről és kiadásairól. Felszólalása végén pedig ezt a határozati javaslatot nyújtotta be: „[…] kérem a házat, utasítsa a könyvtári bizottságot, hogy a régi-magyar törvényhozás kútforrását képező munkálatok részint másolatban beszereztessenek, hogy itt a törvényhozás rendelkezésére álljanak.”[3] A javaslatra válaszul a könyvtári bizottság 1893. december 9-én előterjesztést nyújtott be a régi országgyűlésekre vonatkozó iratoknak összegyűjtése és kiadása érdekében: „Mindennap gyérül azoknak száma, kik a régibb országgyűléseket tapasztalatból ismerték és mindennap érezzük azon korbeli pontos, ha nem is kimerítő, de legalább kielégítő följegyzéseknek hiányát.”[4] Az előterjesztés hatására „a ház elhatározza, hogy az 1848 előtti országgyűléseknek vitái és a vonatkozó iratok rendszeresen egybegyűjtessenek: a mennyiben eredetiben meg nem szerezhetők, lemásoltassanak és egészben kiadásra előkészíttessenek. Az e végre szükséges munkálatok intézésével a könyvtári bizottság bizatik meg, amely a felmerülő költségeket 1894-ben esetről esetre elszámolja és az 1895-ik évi költségvetésbe felveendő összeg iránt annak idején előterjesztést tegyen.”[5] Ez a határozat alapozta meg és tette rendszeressé az Országgyűlés dokumentumainak visszamenőleges gyűjtését. Az 1895. április 6-i könyvtári bizottsági jelentésben pedig már felsorolták, hogy e határozat szellemében mely műveket vásárolta meg a könyvtár.

A gyűjtőmunkálatok alatt sikerült megszerezni az 1825-ös, az 1839–1840, az 1843–1844., az 1847–1848. és az 1848–1849. évi országgyűlési anyagokat. Ezek mellett több részletben vásárolta meg a könyvtár Gyurikovits György (1783–1848) pozsonyi táblabíró – a reformkori országgyűléseken Pozsony város követe – hagyatékának egy részét, amely az 1580-tól 1790-ig terjedő időszakra vonatkozó kéziratos országgyűlési jegyzőkönyveket és iratanyagokat tartalmazta. A háborús összeomlás, a forradalmi események és a súlyos gazdasági helyzet megakadályozta az 1. világháború után a gyűjtés folytatását, de így is jelentős, értékes és egyedülálló lett a gyűjtemény.

A gyűjtemény helye a hetvenes években, a kis olvasóban
A gyűjtemény helye 1984-ben a félemeleti Rózsa-terem, melyet 1993-ban Deák-teremnek neveztek el

A rendszerváltozás után a Magyar Parlamenti Gyűjteménynek elnevezett gyűjtemény fontos kapoccsá vált az Országgyűlés és a nyilvánosság között, hiszen a képviselők törvényhozói munkájának egészéről akkor még csak itt tájékozódhattak az olvasók. 1991-től a könyvtár ismét a parlamenthez tartozott, amelynek szerepe megváltozott, ennek következtében az Országgyűlési Könyvtár tevékenységében is fokozatosan előtérbe került az Országgyűlés törvényalkotó munkájához kapcsolódó tájékoztatási igények kielégítése, a képviselők és szakértőik tájékoztatása, információkkal történő ellátása.

A Deák-terem 1995-ben
A Deák-terem 2003-ban

A gyűjtemény összetételéről az alábbi link segítségével tájékozódhatnak: https://konyvtar.parlament.hu/web/orszaggyulesi-konyvtar/magyar-parlamenti-gyujtemeny

A gyűjtemény 2014-től a kis olvasóban található

A Magyar Parlamenti Gyűjtemény ma is teljességgel hozzáférhető. A kis olvasóban az országgyűlési könyvanyag egy tömbben, időrendben rendezve, szabadpolcon és a szaktájékoztatás lehetőségével várja az érdeklődőket. A kutatómunkát megkönnyíti a gondos válogatással összeállított országgyűlés-történeti köteteket tartalmazó kézikönyvtár is. A gyűjtemény nyomtatott dokumentumai kevés kivétellel elérhetők digitalizálva a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon:

https://library.hungaricana.hu/hu/collection/orszaggyulesi_konyvtar_dtt_OrszaggyulesiDokumentumok/ és a https://dlib.ogyk.hu felületen.

 

[1] Az Országgyűlési Könyvtár Magyar Országgyűlések Írásai gyűjtemény. Budapest, 1962. 3.o.
[2] 1/1956. Országgyűlési Határozat: Az országgyűlés és az országgyűlési képviselők munkájáról.
[3] Az 1892. évi február hó 18-ára hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. 1893. január 21. VIII.. kötet. 140. ülés. 23.o.
[4] Az 1892. évi február hó 18-ára hirdetett országgyűlés képviselőházának 1893. 536. szám
[5] ugyanott

Bannerek

Olvasói fiók

Hungaricana

Országház Könyvkiadó

MPGY

DTT

Muzeális

Soltész bibliográfia

Steindl

Fotótár

Kisebbség - v5

ADT logo

Vr séta - v1