Aktuális információk

Kedves Olvasóink!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy az egyes intézmények veszélyhelyzeti működéséről szóló 353/2022. (IX. 19.) Kormányrendelet alapján az Országgyűlési Könyvtár helyiségeiben a fűtés útján biztosított léghőmérséklet nem haladhatja meg a 18 Celsius-fokot.

Katalóguskeresés - kurzor villog

 

Nyitó oldali csempék

Tartalom megjelenítő

Vissza Ízelítő külföldi könyvújdonságainkból – politikatudomány-2021

Rovatunkban szeretnénk az olvasók, a kutatók figyelmébe ajánlani a 2021-ben beszerzett külföldi könyveink közül néhány olyat, amelyek minden bizonnyal számot tarthatnak az e tudományterületekkel foglalkozók érdeklődésére. Ezúttal politikatudományi tematikájú köteteink közül ismerhetnek meg néhányat. A könyvek bibliográfiai adatait a borítóképre kattintva tekinthetik meg.

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a főgyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére.

Rovatunkban szeretnénk az olvasók, a kutatók figyelmébe ajánlani a 2021-ben beszerzett külföldi könyveink közül néhány olyat, amelyek minden bizonnyal számot tarthatnak az e tudományterületekkel foglalkozók érdeklődésére. Ezúttal politikatudományi témájú köteteink közül ismerhetnek meg néhányat. A könyvek bibliográfiai adatait a borítóképre kattintva tekinthetik meg.


Future Politics

Jamie Susskind: Future Politics: Living Together in a World Transformed by Tech. Oxford, Oxford University Press, 2018. 544 p.

Jamie Susskind brit jogász – a World Without Work című, a technológiai változásoknak a munka világára gyakorolt hatásaival foglalkozó (könyvtárunkban megtalálható) könyvet jegyző Daniel Susskind öccse – első kötetében a legújabb technológiáknak a politikát és a demokráciát érintő hatásait járja körül.

Susskind kiindulópontja az, hogy míg a nagy 20. századi dilemmák végső soron mind az állam, a piac és az egyének alkotta civil társadalom közötti erőegyensúly kérdésére voltak visszavezethetők, a 21. században a kérdés az lesz, mekkora teret engedünk a digitális-digitalizált világnak személyes és gazdasági döntéseink alakításában – és hogy ez milyen szerepbe helyezi, illetve milyen feladatokat ró a politikára. Szerinte a mesterséges intelligencia, a robotika, a virtuális valóság létrehozására képes eszközök, valamint a blokklánc technológia mind-mind óriási hatalmat jelentenek azok kezében, akik kifejlesztik és a társadalom többi része számára biztosítják azokat. Mindez pedig potenciálisan megváltoztathatja majd a szabadságról, az egyenlőségről, sőt magáról a demokráciáról alkotott fogalmainkat. Susskind következtetése az, hogy a társadalmaknak és politikusaiknak a mainál több figyelmet kell fordítaniuk ezekre a gyorsan alakuló folyamatokra és ki kell alakítaniuk azokat a módszereket, amelyek segítségével képesek lehetnek az ellenőrzésük alatt tartani őket.


Coalition Governance in Central Eastern Europe

Coalition Governance in Central Eastern Europe. New York, Oxford University Press, 2020. xvi, 596 p. (Comparative politics)

Az európai politikatudományi kutatások egyre befolyásosabb keretintézményévé és szervező erejévé váló, a politika kutatásáért létrejött európai konzorcium (European Consortium for Political Research - ECPR), valamint elismert, nemzetközi tekintélynek számító politológusok közreműködésével látott napvilágot az Oxford University Press sorozata, amely elsősorban az összehasonlító politológia kutatói, tanárai és hallgatói számára tár fel új vizsgálatokat, kutatási eredményeket, illetve prezentál elemzéseket. A koalíciós politika tanulmányozása korábban hagyományosan Nyugat-Európára összpontosult. Ez az új, hiánypótló tanulmánykötet a kormányzásra szövetkezett pártok, a koalíciók „teljes életciklusának” analízisét egy olyan régióba helyezi, amelyet ebből a szempontból eddig nem vettek górcső alá. Közép-Kelet-Európa államairól van, szó: a mű felöleli a kormánykoalíciók létrejöttét a választások előtti szövetségektől a kormányalakítási tárgyalásokon keresztül a kabinetek működéséig, a koalíciós kormányzás esetleges megszűnéséig bezárólag. Az átfogó elemzés tárgya tíz ország (Észtország, Csehországot, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Románia, Bulgária) pártjai és pártrendszere, a kormányzati rendszer működése, a koalíciós partnerek szövetsége, illetve a kompromisszumok hiányából következő politikai patthelyzetek és ezek következményei. A kutatások eredményeit tucatnyi ábra és száznál több táblázat segít értelmezni.


America in the World

Robert B. Zoellick: America in the World: A History of U.S. Diplomacy and Foreign Policy. New York, NY, Twelve, 2020. 560 p.

A brit történész, politológus, a University of Warwick kutatója rendkívül alapos, tengernyi forrást felhasználó kötetében új megvilágításban láttatja Firenze szülöttjét, a kora újkor legnagyobb hatású politikai gondolkodóját.

Robert B. Zoellick, az Egyesült Államok volt külügyminiszter-helyettese (2005-06) és a Világbank volt elnöke (2007-12) átfogó igényű nagymonográfiát írt az amerikai külpolitika történetéről. Könyvében behatóan foglalkozik az amerikai diplomácia olyan nagyjaival, mint Benjamin Franklin, Alexander Hamilton, Thomas Jefferson, Henry Kissinger és a hidegháború lezárásának külügyminisztere, James Baker. A mű legfontosabb újdonsága, hogy Zoellick azonosítja azt az öt, egymásra épülő, egymást kiegészítő külpolitikai tradíciót, amely az Egyesült Államok kétszáz éves története során meglátása szerint kialakult. Ezek a következők: figyelem az amerikai kontinensre, a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése, szövetségek építése az országok között, egyensúlyozás az amerikai döntéshozók, törvényhozás és közvélemény külpolitikával kapcsolatos beállítódásai között, valamint a hit az Egyesült Államok világban játszott különleges szerepében. Zoellick emellett hitet tesz az értékek és magasztos eszmék által vezetett, de a megvalósítás során mérlegelő, pragmatista külpolitika mellett.


Network Propaganda

Yochai Benkler: Network Propaganda: Manipulation, Disinformation, and Radicalization in American Politics. New York, Oxford University Press, 2018. IX, 462 p.

A „Hálózati propaganda” című kötetben a Harvard Egyetem három neves társadalomtudósa arra vállalkozott, hogy az Egyesült Államok politikai médiakörnyezetének formáját, összetételét és gyakorlatát tegye alapos elemzés tárgyává. Teszik mindezt egy rendkívül izgalmas és mozgalmas időszakot, figyelemre méltó, sajátos politikai környezetet állítva a kötet középpontjába: a 2016-os amerikai elnökválasztást, Donald Trump győzelmét és első elnöki évét. Céljuk az volt, hogy alapos kutatómunkát követően feltérképezzék a propaganda és a dezinformációs hálózatok működését a politikai kommunikációs térben. A szerzők több millió történet és közösségimédia-bejegyzés (Facebook, Twitter, YouTube) elemzése alapján mutatják be az amerikai médiaterület részletes térképét. Az esettanulmányok nyomon követik a dezinformáció megjelenését és terjedését az amerikai nyilvános szférában. A politikai közbeszédet befolyásolni szándékozó szereplők céljai, megnyilvánulásai, a hírek-álhírek, a kattintásvadász főcímek, a hackerek tevékenysége, a befolyásolás különböző kommunikációs, pszichológiai módozatai nem csupán a politikai közbeszéd, a társadalmi nyilvánosság kérdéseit vetik fel, hanem elvezetnek a demokratikus intézményrendszer, a demokrácia jövőjéről szóló töprengésig.


andbook of Democratic Innovation and Governance

Stephen Elstub – Oliver Escobar (szerk.): Handbook of Democratic Innovation and Governance. Cheltenham, Edward Elgar Publishing, 2019. 624 p.

A két brit politikatudós által szerkesztett vaskos kötet a demokratikus politika legújabb innovációit követi nyomon és foglalja össze. Időszerű módon tájékoztat és foglalja rendszerbe az állampolgárok politikai folyamatokba való szélesebb körű személyes bevonásának a világ különböző pontjain a közelmúltban elterjedt módszereit – Észak-Amerikától és Európától Ázsiáig; az állampolgárok véleményének megismerésétől a szakpolitikai döntéshozatalba való bevonásukig terjedő teljes skálán. A kötet számba veszi ezeknek a folyamatoknak a legfontosabb állami és civil, szervezett és kevésbé szervezett szereplőit, valamint azokat a kihívásokat, problémákat, amelyekre reagálva a különböző országok, illetve települések szélesebbre nyitották a demokrácia kapuját. Mindemellett a könyv a demokrácia megújítása szisztematikus tudományos vizsgálatának keretrendszerét is lefekteti. Az egész művön végighúzódó vezérgondolat az emberek és az intézmények közötti viszony egyenlőbbé tétele.


Afghanistan

Barnett R. Rubin: Afghanistan: What Everyone Needs to Know. New York, Oxford University Press, 2020. xviii, [2], 332 p.

Az amerikai politológus, a közép- és dél-ázsiai térség szakértője, aki korábban az Egyesült Államok afganisztáni és pakisztáni különleges képviseletének főtanácsadója volt, rendkívül alapos és pontos áttekintést, illetve elemzést nyújt Afganisztán történelméről, valamint a régió lehetséges jövőjéről. A szerző feltérképezi az immár négy évtizede a nagyhatalmi versengés, a nemzetközi geopolitika középpontjában álló soknemzetiségű országot és két, a térség jelenét és jövőjét leginkább meghatározó szomszédja, Irán és Pakisztán bonyolult kapcsolatait. Az olvasó hiteles áttekintést kaphat az 1980-as szovjet invázióról, a függetlenségi harcról, az iszlám szélsőségesek, a tálibok rémuralmáról, a véget nem érő konfliktusokról, a terrorizmusról, valamint az amerikai katonai beavatkozásról. Az Oxford University Press gondozásában megjelent, „Afganisztán – Amit mindenkinek tudnia kell” címet viselő, kissé szokatlan – kérdés-felelet – formában megírt kötet körültekintő, aprólékos kutatás eredményeként született meg. Kutatók, történészek, politológusok, egyetemi hallgatók számára egyaránt javasolt mű, amely valóban tartalmazza, „amit mindenkinek tudnia kell” az országról.


Bannerek

Olvasói fiók

Magyar Jogi Portál

Országház Könyvkiadó

MPGY

Muzeális

Soltész bibliográfia

Steindl

Fotótár

Kisebbség - v5

ADT logo

Vr séta - v1