1847. november 11-én nyitotta meg az uralkodó, V. Ferdinánd Magyarország utolsó rendi országgyűlését, amely elindította hazánkat a polgárosodás útján.
A nyugat-európai forradalmak hírére az országgyűlés 1848 márciusában és áprilisában elfogadta a Kossuth Lajos vezette szabadelvű reformellenzék javaslatait, amelyek az uralkodói szentesítés időpontjára utalva áprilisi törvények néven ismertek. Az országnak felelős kormánya lett, a szabadelvű Batthyány Lajos gróf miniszterelnöki kinevezést kapott.
A pozsonyi rendi országgyűlés ülésterme, metszet. Vasárnapi Ujság, 1898
Forrás: reprodukció
Közzétéve: 2022-11-11 11:45
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.
