1848. április 11-én alakult meg az első, parlamentnek felelős kormány, a Batthyány-kormány.
A felelős magyar kormány felállítását már Kossuth Lajos is követelte a pozsonyi diétán elmondott 1848. március 3-i beszédében. Az alsótábla azonnal elfogadta a polgári átalakulást sürgető felirati javaslatot, a felsőtábla azonban csak a bécsi forradalom hírére, március 14-én engedett a nyomásnak. A dokumentumot az országgyűlés két táblájának küldöttsége vitte Bécsbe.
Batthyány Lajos április 2-án benyújtotta a kabinet névsorát István nádornak, az uralkodó pedig 1848. április 7-én aláírta az első független, felelős magyar kormány kinevező iratát. Április 10-én az esti órákban megérkezett V. Ferdinánd és felesége Pozsonyba, másnap reggel pedig a kormány tagjai letették az esküt. A kormányt négy főnemes és öt köznemes alkotta: gróf Batthyány Lajos (elnök); belügy: Szemere Bertalan; Ausztriával való viszonyok: herceg Esterházy Pál; pénzügy: Kossuth Lajos; hadügy: Mészáros Lázár; közlekedés: gróf Széchenyi István; kultusz és nevelés: báró Eötvös József; földművelés és ipar: Klauzál Gábor; igazságügy: Deák Ferenc.
A Batthyány-kormány tagjait ábrázoló szoborcsoport a Kossuth téren, 2017
Forrás: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum
Közzétéve: 2023-04-11 09:00
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.
