I. Ferenc József magyar király 1874. március 21-én felmentette tisztségéből Szlávy József miniszterelnököt, s utódjául Bittó Istvánt nevezte ki. Ezzel Bittó a Magyar Királyság hatodik miniszterelnöke lett. Kormányának az 1875-ös választásokat követően, 1875. március 2-án járt le a mandátuma.
Bittó István a kor egyik jelentős arisztokrata politikusa, előbb országgyűlési képviselő, majd az Andrássy- és a Lónyay-kormány igazságügy-minisztere. 1872. szeptember 10-től a képviselőház elnöke, majd miniszterelnök.
Bittó helyzete a kezdetektől nem volt egyszerű, hiszen saját pártján belül sem tartozott a legnépszerűbb politikusok közé. A Deák Ferenc által vezetett Deák-párt 1875. március 1-én egyesült a Tisza Kálmán vezette Balközép párttal, és a két párt fúziójából jött létre végül hosszas egyeztetés után a Szabadelvű Párt. Az 1875-ös választásokat már ez az új párt nyerte meg, a mandátumok 80,43%-át megszerezve. Ez a Bittó-kormány végét jelentette.
Bittó István ettől kezdve a Mérsékelt Ellenzék színeiben volt képviselő 1884-ig, majd átmenetileg visszavonult a politikától. 1899-ben kinevezték a főrendiház tagjává, s ezt a tisztséget haláláig betöltötte.
Bittó István 1875-ben készült portréja, mely az Országház Pázmándy Dénes termében található. Az alkotó Barabás Miklós
Forrás: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum
Közzétéve: 2024-03-21 10:04
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.
