1897. szeptember 15-én kötöttek szerződést Vajda Zsigmonddal a két országházi társalgó mennyezetképének elkészítésére.
A két helyiség mennyezetére festendő falképekre 1895-ben írtak ki pályázatot, a pályázó által szabadon választható allegorikus vagy a magyar mitológiából származó jelenetekre. A nyertes Vajda Zsigmond először a képviselőházi társalgó mennyezetképeit festette meg 1898-ban, majd a főrendiházi társalgó kifestésével folytatta a munkát 1900-ban.
A képviselők társalgójában a hun–magyar mondakörből összesen hat jelenet három mezőbe komponáltan jelenik meg (Csodaszarvas, Nőrablás, Attila kardja, Buda halála, Hadak útja, Emese álma). A főrendiházi társalgó mennyezetképén a magyar történelem jeles királyaihoz (Könyves Kálmán, Szent László, Szent István, Nagy Lajos, Mátyás király) kapcsolódó jelenetek elevenednek meg.
A hun–magyar mondakör jeleneteit, alakjait ábrázoló mennyezetképek a képviselőházi társalgóban
Forrás: Bencze-Kovács György, Országgyűlési Múzeum
A mennyezetképek virtuálisan is megtekinthetők. A témát bővebben Az Országház falfestményei című kötet mutatja be. A festmények az Országházi legendárium című családi mesekönyv illusztrációiként ugyancsak megcsodálhatók.
Közzétéve: 2022-09-15 11:00
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.
