2013. december 20-án adták át az Országház megújult homlokzatát. A Steindl Imre Program keretében folyó felújítási munkálatok során 35.000 darab kő megfaragására és kicserélésére került sor. A közel 6500 köbméter kőanyag a Komárom-Esztergom vármegyei Süttőn található bánya kemény mészkövéből került ki. A helyszíni munkákon naponta átlagosan 40-50 fő dolgozott, s ez létszám az utolsó években közel duplájára emelkedett.
A Ház építésekor ugyan nagy gondot fektettek a felhasznált kövek minőségére, azonban a gyors megmunkálás érdekében az Országház homlokzatának sok elemét félkemény és puha mészkőből faragták, ezért mállásuk az átadás után hamar megindult. Már 1924-ben meg kellett kezdeni a kőtagozatok cseréjét. 1944–1945-ben az épületet háborús kár érte, amelyet pár év alatt, ha ideiglenesen is, de kijavítottak. Az 1970-es évek elején elkezdődött a teljes kőcserés helyreállítás több évtizedre tervezett programja. A dunai oldal 2009 szeptemberére készült el teljes egészében, ami látványos eredménnyel járt, hiszen kisebb megszakításokkal ekkor már két évtizede takarta valahol állványzat az épület fő nézetét. Az északi véghomlokzat, azaz a volt főrendiházi szárny Margit híd felé néző oldala előtt 2009 decemberében kezdték el ácsolni a nehézállványzatot, és a munkálatokat itt 2012 tavaszán fejezték be.
A Kossuth Lajos tér rekonstrukciójával, azaz a Steindl Imre Programmal összefüggésben a hátralévő szakaszok felújítása lényegesen felgyorsult. A teljes kőcserével még érintett déli homlokzatot 2012 tavaszától 2013 végéig sikerült felújítani, miközben a város felőli teljes felületet is beállványozták. Teljes kőcserére itt nem volt szükség, mivel a legrosszabb állapotú részeket az 1960-as és 1970-es években kicserélték. Így 2013 karácsonyára az utolsó állványszakaszt is elbonthatták, és évtizedek óta először minden irányból korlátozás nélkül lehetett megcsodálni a törvényhozás palotáját.
Az Országház tíz különböző méretű, téglaburkolatos homlokzattal kialakított belső udvara közül nyolc felújítása a 2010-es évekig megtörtént. A XV-ös udvar a 2014 nyarára kiépült Látogatóközpont kivitelezését megelőzően újult meg. A III-as udvar rekonstrukciójára 2015 folyamán került sor.
A Steindl Imre Program részeként 2020-ban az Országház homlokzatát díszítő címergaléria megújítását is elvégezték.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Balogh Miklós, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezérigazgatója az Országház külső felújításának befejezése alkalmából rendezett ünnepségen,
2013. december 20. Forrás: MTI/Beliczay László
Közzétéve: 2024-02-09 11:30
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.
