Lead

 

A cikksorozat az Országgyűléshez, az Országházhoz és a Kossuth térhez kapcsolódó jelentősebb évfordulókról emlékezik meg. A Parlament.hu kulturális hírei között hétről hétre megjelent cikkek összegyűjtve itt olvashatók el.

Évfordulók

175 éve alakult meg a Szemere-kormány

175 éve alakult meg a Szemere-kormány

A Szemere-kormány 1849. május 2-án alakult és alig több mint három hónappal később, augusztus 11-én oszlott fel.

A katonai sikereken felbuzdulva április 14-én az Országgyűlés elfogadta a Függetlenségi Nyilatkozatot, mely kinyilvánította a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. Az ekkor alakított kormánynak Szemere Bertalan lett a miniszterelnöke. Az új kormány hivatalba lépése után megszüntette a statáriumot, vagyis a belső ellenség felszámolására felállított vésztörvényszékeket, visszarendelte a kormánybiztosokat, valamint újabb lépéseket igyekezett tenni a jobbágyfelszabadítás ügyében is. A magyar nemzetgyűlés Szegeden, 1849. július 29-én elfogadta a nemzetiségi törvényt, amely szabad nyelvhasználatot engedélyezett a nemzetiségeknek a helyi közigazgatásban és az oktatásban. A törvény célja a nemzeti kisebbségek megnyerése lett volna a forradalom ügyének. Az idő azonban nem a Szemere-kormánynak dolgozott, hisz a törvény elfogadása után két héttel Aradon már a kapituláció részleteiről kellett döntést hoznia.

Szemere Bertalan portréja, Eybl kőrajza, 1843
Forrás: Országgyűlési Könyvtár

Közzétéve: 2024-05-02 10:43

Kategória: Évfordulók

Könyvajánló

 

A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.

De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)

A kötetet itt lehet előjegyezni.