1884. február 24-én mutatta be Steindl Imre az Országos Bizottságának az Országház módosított terveit, melyeken az egy évvel korábban beadott pályázati anyagához képest néhány fontos változtatás látható.
Az 1884. február 12-én aláírt terveken megfigyelhető, hogy – az Országházat 72 méterrel északabbra tervezve – az Alkotmány utca tengelyébe került az épület középtengelye, hosszát a pályázati tervhez képest 25 méterrel rövidebbre, 260 méterre csökkentették, főlépcsőházi szárnya viszont hangsúlyosabb mértékben nyúlt előre. Az épület egy szinttel – a ma is számos irodának helyet adó félemelettel – magasabb lett.
A külsőt érintő látványos módosítás volt a tornyok magas és hegyes sisakokkal való kialakítása. Az eredeti elképzeléssel szemben az építész a felső rakpartra helyezte át a dunai homlokzatot, szabad közlekedést biztosítva az alsó rakparton. A későbbi tervmódosítások során megváltoztatott jellemzők közül kiemelendő, hogy az 1884-es terveken még a Duna íves vonalát követve meg volt törve az épület hossztengelye, illetve a kupoladob felső peremén háromszögű oromzatok sorakoztak.
A végső tervváltozatok 1888 májusára készültek el. Steindl Imre tervei az öt év alatt sok változtatáson estek át, de a lényegi alapok, a tömegkialakítás, az elrendezés és a homlokzat az első, pályázatra benyújtott változatot tükrözik.
Az Országház Duna felőli homlokzatának középrésze a pályázati terven (1883), a módosított terven (1884) és napjainkban Forrás: Országgyűlés Hivatala, Műszaki Terv- és Irattár, Tervtár; Bencze-Kovács György, Országgyűlési Múzeum
A tervpályázatra érkezett munkákról, Steindl Imre nyertes tervéről és annak módosításairól a Tervpályázatok és az Országház című videó, illetve Az Országház építése és művészete című kötet is áttekintést ad.
Közzétéve: 2024-02-26 10:35
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.