Lead

 

A cikksorozat az Országgyűléshez, az Országházhoz és a Kossuth térhez kapcsolódó jelentősebb évfordulókról emlékezik meg. A Parlament.hu kulturális hírei között hétről hétre megjelent cikkek összegyűjtve itt olvashatók el.

Évfordulók

130 éve dőlt el, hogy mely uralkodókat ábrázolják a kupolacsarnok szobrai

Az Országház kupolacsarnokban, körben a pilléreken 16 magyar uralkodó, kormányzó, illetve erdélyi fejedelem horganyból öntött színezett szobrát láthatjuk. Az Állandó Országház Építési Végrehajtó Bizottság 1892. március 21-én hozott döntést arról, hogy kiket ábrázoljanak a szobrok.

A főlépcsővel szemben Árpád fejedelem alakja látható, majd balról jobbra haladva Árpád-házi uralkodók folytatják a sort: Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla; azután az Anjou-házi I. Nagy Lajos, Hunyadi János és Hunyadi Mátyás következik; majd négy erdélyi fejedelem: Báthory István, Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György; végül pedig három Habsburg uralkodó: III. Károly, Mária Terézia és II. Lipót. Minden szobor középre néz, csak Árpád fejedelem fordítja tekintetét oldalra, a szomszédjába került Habsburg uralkodók irányába, a fáma szerint azt latolgatja, hogy mit keresnek ők itt.

A főalakok mellett két-két apród kapott helyet, akik urukra jellemző tárgyakat tartanak a kezükben.

Az épület szobrait bővebben Az Országház szobrai című kötet mutatja be.


 

 

Köllő Miklós: Szent István
Forrás: Bencze-Kovács György, Országgyűlési Múzeum

Közzétéve: 2022-03-21 10:58

Kategória: Évfordulók

Könyvajánló

 

A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.

De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)

A kötetet itt lehet előjegyezni.