A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896. évi XXXIII. törvénycikk, mely a hazai perjog történetében mérföldkőnek számít, 1900. január 1-jén lépett hatályba. A törvény jogtörténeti jelentősége abból fakad, hogy azt megelőzően a hazai bűnvádi perjog évszázadokon át kodifikálatlan maradt, a számos jogforrásból táplálkozó perjogi joganyag területileg és személyileg is megosztott, partikuláris volt. A maga korában európai színvonalú kódex a törvényszékek, az esküdtbíróságok és a járásbíróságok előtti eljárást szabályozta és – módosításokkal ugyan, de – egészen 1952-ig, a büntető perrendtartásról szóló 1951. évi III. törvény hatálybalépéséig érvényben maradt.

​​​​​​A bűnvádi perrendtartás megismerésének egyik legfontosabb forrása a korszak három kiemelkedő büntetőjogásza, Edvi Illés Károly, Balogh Jenő és Vargha Ferenc által írt háromkötetes nagy büntető perjogi kommentár, mely A bűnvádi perrendtartás magyarázata címmel először 1897-1900-ban, majd átdolgozva 1909-1910-ben jelent meg. A mű digitalizált változata – számos más kapcsolódó szakirodalommal együtt – teljes szöveggel olvasható a könyvtár katalógusán keresztül is elérhető Magyar Jogi Portálon.

A törvénycikk kihirdetésének évfordulója okán egy korábbi honlapcikkünkben már olvashattak egy részletes összefoglalót a törvénycikk megalkotásáról, annak jelentőségéről (link a korábbi bejegyzéshez).