1901. november 1-jén helyezték üzembe az Országház fűtési rendszerét, mely a korban a legmodernebbnek számított. A kokszkazánokat azóta gázkazánokra cserélték, de a rendszer alapelve, a távfűtés azóta sem változott.
A megfelelő hőmérsékletet az Országháztól mintegy 150 méterre elhelyezkedő bérház kazánjai biztosítják. A gőzt föld alatti alagúton át csővezeték szállítja a kazánházból az Országházba. Ez adja át a meleget az épület legtöbb helyiségében megtalálható fűtőtesteknek és a központi keverőtér hőcserélőinek. A radiátorok közvetlenül fűtik a tereket, a hőcserélőkben pedig a forró gőz a szellőzőrendszerben áramló hideg levegőnek adja át hőjét. A meleg levegő a termek tetején kialakított szellőző rácsokon keresztül jut ki a szabadba.
Fűtőtest a folyosón, 2018
Forrás: Bencze-Kovács György, Országgyűlési Múzeum
Közzétéve: 2021-11-01 10:05
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.
